Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. Felszíni vízelvezetés

h = b f'P.

(4)

A b és p értékeket ábrában adjuk meg (5. ábra).

Eredményképpen leszűrhető, hogy a kiterjedésből származó, a csapadék mennyiségét változtató hatás annál nagyobb, minél rövldebb a csapadék időtartama, és minél ritkábban fordul elő a vizsgált időtartamú csapadék. Például a 300 évenként egyszer jelentkező 1 napos csapadék május hónapban:,

2 2

200 km -en 74 mm, 4800 km -en 36 mm,

ugyanakkor a 2 évenként egyszer jelentkező 6 napos csapadék

2 2

200 km -en . 35,5 mm 4800 km -en 31,5 mm.

1.122.4 Szilárd halmazállapotú csapadékok vizsgálata

A csapadék mennyiségének és intenzitásának vizsgálatánál az egyik legfőbb kérdés, hogy miképpen lehet egyszerűen áttérni a szilárd halmazállapotú csapadékra vonatkozó megfigyelési adatokról (amelyek még nem jellemzik a felszíni viz képződése szempontjából a folyamatokat) a folyékony halmazállapo- tu csapadék, a hóié adataira (amelyek már jól jellemzik a kérdéses folyamatokat). ^ozóky-Szeszinh^Károl^ vizsgálatai ennek az áttérésnek a lehetőségeit állapították meg.

A vizsgálat kiindulási adatai Szerep, Turkeve és Kisvárda csapadékmérőállomások 1901 és 1960 közötti észlelési adatai voltak. Beható vízháztartás! számítás utján sikerült levezetni 60 év hótakarős időszakaira, napról napra-, a hótakaróban szilárd, esetleg cseppfolyós alakban halmozódó, s onnan hőié alakjában távozó vízmennyiségeket (1. Hidrológia I—II.). Ezzel sikerült végső fokon olyan naptári napokhoz kötött csapadék-adatsort előállítani, amelynek minden egyes értéke jellemzi a talajfelszínen folyékony halmazállapotban megjelenő csapadékot, azaz a felszíni viz keletkezése szempontjából azonos súlyú értéket ad. Az eredeti és az átdolgozott adatsor egy példája az 1. táblázatban látható.

Az 1. táblázat eredményei szemléltetik, hogy eltérés van a kétféle feldolgozás között. így például a nagyságrendben 6-ik 5 napi csapadék 45 mm, ha nem vagyunk tekintettel a csapadék halmazállapotára, s 60 mm ha az összeget az olvadás figyelembevételével képeztük. A két érték hányadosa 1,33, eléggé számottevő.

Különben a rangsorban az első két érték, valamint a 30-ik érték és attól lefelé minden további érték, mindkét feldolgozásnál közel azonos. Az első két értéknél megfigyelt azonosság az eső-adatok kiemelkedő szerepére, a többi érték azonossága pedig a hőadatok jelentéktelenségére mutat rá. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szélsőséges adatok felhasználásánál megelégedhetünk közeli - 16 -