Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)
5. A vizsgálat gyakorlati kérdései
ahol t a fajlagos termék, a terméknek területegységre vagy termelési értékre t/ha vagy t/Ft dimenzióban kifejezett értéke; T a termelés terjedelme, mely pl. vetésterületet ha-ban (ez esetben szokásos jele: F), vagy termelési értéket jelent Ft-ban; G az un. termelési tényező, eseteinkben GEt (gabona egyenérték-ton- na). A termelési tényező más vízgazdálkodási ágaknál természetesen más méretű (pi. tkm, K X h, fő, db stb.) Cl) tényező kifejezi, hogy a teljes termelési eredménynek hányadrésze tekinthető a viz hatásának, ez a tényező egyébként nevezetlen szám és értéke akkor 1, ha a termelési eredmény teljesen a viz hatásának (pl. a vizerőhasznositásnál) köszönhető. A termék fajlagos ára Ft/t-ban, a ráfordítás (R) a fajlagos terméknek, a termelés terjedelmének, a vizhasznosulási tényezőnek és a viz fajlagos költségének szorzata alapján határozható meg; R = tT0kn = G0Kn = VkK , (84) ahol 0 a vizhasznosulási tényező általános alakja, amely azt fejezi ki, hogy a vízgazdálkodási tevékenységek során elérhető bármilyen egységnyi társadalmi-gazdasági változáshoz hány 1000 m3 viz szükséges. K az egységnyi térfogatú (1000 m3) viz előállításának költsége Ft-ban, az un. fajlagos költség; V a vízgazdálkodási beavatkozás során "kezelt" viz mennyisége 1000 m3-ben. A vizhasznosulási tényező értékeire eddig kutató munkánkban számos számadatot sikerült felmutatnunk. A vizhasznosulási tényező bevezetése számításainkban uj hidroökonomiai irányt jelent. Ezt a tényezőt különben csak a mezőgazdasági vízgazdálkodásra Oroszlány István alkalmazta először), mi általánosítottuk az egész vízgazdálkodásra [l] . A V és V vízmennyiségek meghatározásához vizháztartási mérlegegyenleteket irtunk fel (itt hivatkozunk a szakirodalomra Ql] . Magyarázatul megemlítjük még, hogy a V és a értékek, az elhasznált és a kezelt vizmennyiségek értéke általában, s igy eseteinkben is azonosak, azonban a vízgazdálkodás egyes ágaiban eltérőek is lehetnek úgy, hogy az eltérő jelzés használata indokolt (pl. a természetes vízfolyásokban a vizi közlekedés kedvéért bevezetett kisvízi szabályozásnál a "kezelt" vizmeny- nyiség (Vfc) a teljes kisvízi mennyiség, ugyanakkor a vizi közlekedésre "terhelt", s e célra elhasznált vízmennyiség (V), a folyóban mindenkor bennhagyandó mennyiség levonása után maradó résznek, a többszöri hasznosítás figyelembevételével megosztott, s az adott hasznosításra "terhelt" mennyisége. Vizsgálatainkban csak az általánosítás kedvéért különböztetjük meg a V és V, értékeket, k- 80 -
