Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

4. A vizsgálat elvi kérdései

4.63 Kapcsolat a kis- és nagytérségek között

Amint az előzőekben láttuk, meg tudjuk határozni mind a kistérségekre (q^ ), a mezőgazdasági üzem területére, s ennek részeire a táblákra (mind a

nagytérségekre (q^ ), teljes vizgyüjtőterületekre (több üzem területére stb.)

a mértékadó fajlagos lefolyási értéket (qp, s ezzel a levezetendő vízhozamot

(Q^ és Q’9). Ezen értékek között azonban a kitérjedési értékek eltérése

<Fi < F„), változása következtében különbség van (Q’ / Q’ ). A kistérségi

X Ci IX i —i

mértékadó vízhozam (Q’ ) általában kicsi, a nagytérségi vízhozam (Q’„) nagy, fi Íz

a mértékadó vízhozam (Qq) a torkolat felé nő, ugyanakkor a mértékadó fajlagos vízhozam (q^) a torkolattól felfelé nő. A két-két érték között, ha azokat egymástól függetlenül számítjuk, lépcsőzetes különbség mutatkozik:

Qfl < Qf2 <80>

és

qfl ^

ahol a vízhozam és a fajlagos értéke között a kapcsolat közismert: (56).

Az említett eljárást, ill. az emlitett változást elsősorban a következőkkel indokolhatjuk:

1. minél kisebb a vizsgált terület, a felszíni vizek annál gyorsabban

gyülekeznek össze, s annál rövidebb idő alatt (kis t) annál nagyobb

csúcs alakul ki (q, ).

^f max

2. Nagy területekre (nagy F) inkább a hosszú időtartamok (nagy t) a mér- tékadóak, amelyek mértékadó intenzitásértékei rendszerint igen nagyok (i nagy).

Az eltérő értékek közötti átmenet kétféleképpen biztosítható (a kérdést itt csak közelítőleg vizsgáljuk):

a) a kis-, ill. nagy területekre megállapított fajlagos vízhozamok (q^), illetőleg vízhozamok (Q^) között lineáris átmenetet képzelünk el

a vízgyűjtőterület (F) változásának függvényében (ezt az utat alkalmaztuk eddig a műegyetemi tervezési gyakorlatainknál);

b) olyan mértékadó csapadékos folyamatot (C’) választunk, amely egyidejűleg mértékadó mind a két területi egységre, ilyen lehet pl.:

A) fagyott talajon, magas talajvíz állásnál végbemenő esőzéshez kapcsolódó olvadás (C’), vagy- 68 \