Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)
4. A vizsgálat elvi kérdései
Az emlitett ellentét feloldásában a legnagyobb a mezőgazda szerepe, ugyanakkor bizonyos szerep jut a vizgazdálkodónak is (főleg a tereprendezésnél, a gyűjtőcsatornák, esetleg drénrendszerek helyes kialakításánál). Az emlitett kettős megoldás egyben a vízrendezés azon fő célj ának elérését is elősegíti, hogy a vízrendezés automatikus legyen (3.1). Ez természetesen nem jelenti a mezőgazda felelősségének megszűntét, megszűnését. Sőt, ellenkezőleg: megnő a felelőssége azzal, hogy olyan talajfelszínt, ill. talajteret alakítson, amely a lehető legjobban tesz eleget az emlitett ellentét feloldásának. Nedves időszakban ez azért szükséges, hogy hosszú tartamú nedves időszakok során se kelljen a terület (nedves, sáros talaján vízrendezési tevékenységet folytatni, ami különben is igen nehézkes. Külön ki kell itt emelnünk azokat az eseteket, amikor a talajvizszin nagy, összefüggő területre kiterjedően térbeli és időbeli különleges hatások következtében túlzottan megemelkedik, vagy az átnedvesedett talaj túlzottan mélyen átfagy (ez volt a helyzet 1940/41. évforduló telének vége felé),x/ amikor a talajok jó szerkezete is csak enyhíthette a káros elvizenyősödési hatásokat. Ezeknek a helyzeteknek a valószínűsége azonban igen kicsi. 4.62 A felületi víz lefolyása nagy térségeken Q25-26J Tájékoztatásul vizsgáljuk meg az általános összefüggések felismerésére a felületi viz keletkezését és lefolyását nagy térségeken. A kiindulási feladat a felszíni viz származásának vizsgálata (4.621.). A vizsgálat utjai a következők: empirikus utak (4. 622.); félempirikus utak (4.623.); hidrológiai rendszervizsgálati utak (4.624); szabatos hidraulikai utak (4.625.). 4. 621. A FELSZÍNI VIZ SZÁRMAZÁSÁNAK FIGYELEMBEVÉTELE [24-251 A felszíni viz lefolyásának és tározódásának vizsgálatánál az első alapvető kérdés annak vizsgálata, hogy honnan származik a felesleges felszíni viz. Ez a vizsgálat dönti el ugyanis, hogy a megelőző védelmi, ill. a közvetlen védekezési terv milyen legyen. Tudnunk kell, hogy a legtöbb védekezési eljárás az esőből, olvadásból közvetlenül származó fölösleges felszíni vizek összegyü- lekezését, elvezetését igyekszik megoldani. Nem szabad megfelekeznünk x/ Békés-megye esetében 1940/41-ben súlyosbították a belvízi helyzetet az idegen területről - pl. a törmelékkupok utján - érkező vizek is.- 42 -
