Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

4. A vizsgálat elvi kérdései

Itteni megállapításaink lényegében megfelelnek Erdős László a csupasz talajok vízkészletére tett meghatározásának [2] :

"A csupasztalaj vízkészlete az időjárástól és a talaj hidrofizikai tulajdonságaitól függ." Természetesen a mi esetünkben nem csaupasz, hanem fedett talajunk van, amikor is, ahogy azt megtettük a növényi transzspirációra is tekintettel kell lennünk!

Ha a (19) és a (20) egyenletek értelmében eltekintettünk a csapadék intenzitás (i) változásainak hatásától, akkor irható (3/a.ábra):

V

Tt

t

k (t) dt ,

ü

(29)

A 3. ábrán tulajdonképpen a (28-29) összefüggéseket ábrázoltuk az idő függvényében, éspedig arra az esetre, ha k 4 0. Ha k a végső állandósult szivárgási érték: k = 0, akkor a (29) egyenletnek megfelelő V (t) vonal végső érintője vízszintes (3/b.ábra), mig az előző esetben ferde (3. és 3/b. ábrák ). Vizsgáljuk meg mármost az összeggörbe gyakorlati használhatóságát:

1. Ha - amint mondtuk - a és a V vonal között szabatos számszerű kapcsolat van, akkor a kezdeti nedvességtartalomban (V ) leolvasható a 3/a ábrán látható szerkesztés általánosításaképpen a kezdeti beszivárgást sebesség (3. ábra).

2. Amennyiben a talajbenedvesedési folyamat (V^) az esőintenzitás (i)

időbeli változása nem lelel meg a (19-20) egyenleteknek, akkor a szivárgási sebesség értékét; k^ javítanunk kell (1. a 3/d.ábrát).

3. Az előzőekben említett változások természetesen az összeggörbéknél is éreztetik hatásukat, tehát itt is a görbesereggel kell számolnunk (3/c.ábra).- 35 -