Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)
4. A vizsgálat elvi kérdései
(22) dt (kb PNT ) - amely egyenletben X az elszivárgási, vagy másképpen a kiürülési folyamatot jellemző dinamikai tényező, amely hidraulikai laboratóriumi kísérletek utján határozható meg. 4.43 Kapilláris vízpótlódás [5, 29, 34] A kapilláris tér vizvesztesége, evapotranszspirációja elsősorban a mély gyökérzetü növények transzspirációjának (P ), a kapilláris talajtér szerkezetének (K ), közelebbről a kapillárisok átmérőjének (d), a kapilláris tér s víztartalmának (V ), a talajvizszin helyzetének (H ), ezek időbeni (t) váltó- K W zásának, valamint amagának a kapilláris folyamat időbeli lejátszódásának a függvénye: meghatározásánál követhetjük az előző fejezetben (4.42) leirt utat, azzal az eltéréssel, hogy ekkor a (22) egyenlet vizháztartási része a jobb oldal első tagja a következő alakúvá válik: Természetesen más értékűvé válik ekkor a dinamikus tényező is. Még egyszerűbb utat követhetünk, ha a talajvizszin magassága (Hw) az evapotranszspirációs vízveszteség pótlását folyamatosan lehetővé teszi, ekkor: (23) (24) A kapilláris utón felemelkedő viz mennyiségének (a K’ és a V” pótlódása) K (kb + kf? PNT) ‘ (25) és (26) dP. NK dV. K dt ’ dt (27)- 31 A kapilláris tér víztartalma alatt különben a zárt (V’ ), a nyitott (V”), mind a függő (V” ’) kapilláris terek együttes víztartalmat értjük:
