Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

4. A vizsgálat elvi kérdései

Érdemes itt talán annyit kiemelni, hogy a mezőgazdának a munkája elsősorban a mikroformák jó alakításában mutatkozik, ugyancakkor az eredeti makroformákat saját eszközeivel csak részben tüntetheti el, véglegesen csak a vizgazdálkodóval együttműködve szüntetheti meg azokat az un. "tereprendezés" utján. A mikroformák alakításánál igen jelentős, hogy a mikroformákat, a tócsákat lehetővé tevő kis mélyedéseket az egész táblán területileg egyenletesen ossza el (ennek a műveletnek érdekes mesterséges módja a KUND-féle gyűrűs hengerezés).

A következőkben foglalkozunk a talajba szivárgással (4.41), a talajból való szivárgással (4.42), s a kapilláris vizutánpótlódással (4.43).

Mindezeket a folyamatokat közelítő empirikus utón, a gyakorlat részére a legegyszerűbben vizsgáljuk. [26] A szabatos vizsgálatokkal kapcsolatosan utalunk Kovács György legutóbb megjelent könyvére, T63 valamint ilyen irányú tanulmányaira [7-10].

4.41 Beszivárgás a talajba (Jj,) 26

A mezőgazdasági vízrendezés szemszöégből nézve ez a folyamat a vízrendezést talán egyik leginkább befolyásoló folyamat.

A beszivárgási folyamatnak (Jj-,) talán egyik igen jól jellemző paramétere a beszivárgási sebesség (kp). Ezt a sebességet az idő (t) függvényében a következő egyszerű hatványfüggvénnyel Írhatjuk le (2/a.ábra):

Ugyanezt a kapcsolatot Kienitz Gábor [3-4] Horton nyomán (10) exponenciálisan igy jellemzi:

Az előző összefüggésekben a k, k^ és a szivárgási folyamatot jellemző paraméterek. Egységesen:

4.4 A talajok jelentősebb vízháztartási folyamatai

(10)

Kbt-K,-(ki-«.

(11)

kt = f k, k^, a, i, t),

(12)

ahol i az esőzés-olvadás intenzitása.- 27 -