Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)
4. A vizsgálat elvi kérdései
tét, sem a végét nem határozhatjuk meg pontosan (a cseppek hullásának kezdete, s a befejeződése egyaránt folyamatos átmenettel kapcsolódik a zérustengelyhez). S ha nem pontos a kezdet és a befejezés, akkor természetesen a befejezés és a kezdet közötti időtartam is határozatlan! Ezért a vízgazdálkodási gyakorlatban nem is használják ezt a fogalmat, ez a gyakorló szakember néha tévesen használt fogalma. b) Szabatosabb fogalomnak tekinthető a felvett időtartam; ez a rendszerező felvett időtartam lehet kisebb, pl. 10-10 perc, 30-30 perc, 1-1 óra, 1-1 nap, de lehet nagyobb is, pl. 5-5 nap (pentád), 10-10 nap (dekád), 30-30 nap (hónap), s igy tovább. Ennél a rendszerezési formánál nem az eső valóságos (látszólagos) időtartamából indulunk ki, hanem azt .vizsgáljuk, hogy a felvett időtartamon belül mennyi eső hullott le. A kisebb időtartamoknál az ombrog- ráf-szalagokról olvassuk le a csapadék értékét, a nagyobb időtartamoknál az ombrométeres napi (reggel 7 órától a következő nap reggel 7 óráig) összegezett mérési értékekből indulunk ki. Tehát a kiindulás nem az eső látszólagos időtartama, hanem a biztosan vizsgálható leolvasási, ill. mérési időtartam! Ilyen rendszerezésnél természetesen már beszélhetünk a folyamat kezdetéről és végéről, de csak a felvett időegységek keretein belül (tehát beszélhetünk pl. 10 perces rendezésnél a kezdeti 10 percben lehullott csapadékról, s ilyen értelemben beszélhetünk 1 - 2 - 3-órás, 1 - 2 - 3.... 6-napos csapadékokról is. Ezek azonban nem tévesztendők össze az a) alatti látszólag valóságos csapadék időtartamokkal. c) Bázis-idő az az időtartam, amelyen belül, másképpen amelyre vonatkoztatva végezzük vizsgálatainkat. Ilyen hosszabb időszakok pl. a hónapok, az évszakok, a tenyészidő, a naptári vagy a hidrológiai év, s ilyen rövidebb időszakok a nap, az óra (a napon belüli változást vizsgálva) stb. A bázis-idő lehet a) merev, b) mozgó, c) átmeneti. A merev bázis-időkre az előzőekben példákat adtunk. A merev bázisidők alkalmazása a gyakorlatban a legszokásosabb. A mozgó bázis-időről beszélhetünk, ha a kiválasztott időt, (pl. 12 hónap) tetszőlegesen mozgatva, teljes időtartományunkban keressük a legjellegzetesebb (pl. legnagyobb) értéket. Keressük pl. a naptári évhez kötött merev 12 hónapban a legnagyobb csapadék-összeget, vagy vizsgáljuk az egész időtartományunkban, az egész évben mozgó azt a 12 hónapot, amikor a csapadékösszeg a legnagyobb volt. Talán érdemes megemlékezni arról, hogy a mozgó (átkaroló) időszakok általában nagyobb értékeket adnak, mint a merevek. Ilyen értelemben fennáll, hogy a látszólagos azonos időszakok nem egyenlőek egymással, azaz 1 év f 12 hónap, 1 nap ^ 24 óra- 23 -
