Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

4. A vizsgálat elvi kérdései

4. A VIZSGÁLAT ELVI KÉRDÉSEI [29]

A továbbiakban meteorológiai (4.1), talajfizikai és a talajhoz kapcsolódó hidrológiai (4.2 - 4.9) kérdésekkel, s közben a talajfelszin morfológiai (4.3) adottságaival is foglalkozunk.

4.1 Meteorológiai kérdések [2 9]

4.11 Általános kérdések [29]

A vízrendezések szempontjából érdekes időjárási elemek közül itt csak a csapadék és a fagy kérdésére hívjuk fel a figyelmet.

Az esőzések és az olvadások vízrendezési szempontokból jelentős paraméterei:

a csapadék intenzitása (i, mm/óra),

a csapadék magassága (h, mm) és

a csapadékos időszak tartama (T, 10 perc, óta, nap, 10 nap).

A rövid időtartamok nagy intenzitású folyamatainál természetesen az intenzitás és időbeli változása a döntő paraméter (a felületi vizet az esőintenzitás - különösképpen mértékadó a zápor, a felhőszakadás 10-20 perces belső magját jellemző intenzitás) és a talajba szivárgás jellemző beszivárgási sebességének különbsége adja. A BME vizsgálatainak eredményeképpen ismeretesek az egész országra ezeknek a csapadékoknak a törvényei, ^z egyik legjelentősebb megállapítás ezen a vizsgálati területen, hogy a rövid időtartamú, nagy intenzitású esők valószínűségi törvényeinek paraméterei az ország területén belül véletlen jellegű változást mutatnak, azaz nem állapítható meg területi hatás. - Ennek megfelelően egyetlen törvény alkalmazható az egész ország területén belül.

Az időbeli szerkezet feltárása igen jelentős a kistérségi vízrendezési vizsgálatoknál. (Például a turkevei ombrográf állomásról kapott 163 egy órás csapadék vizsgálata során kiderült, hogy a 163 eset közül 65 esetben 10 perc alatt a teljes órai csapadék 33,4 - 50%-a lehullott, a volt olyan 12 eset, amikor a 10 perc alatt a csapadéknak több mint 83,4%-a esett le; egyenletes eső- 20 -