Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
V. Hajózható csatornák vízgazdálkodása
- 98 A zsilipkamrában keletkező hullámok elméletileg szintén számíthatók az előbb leirt módszerrel, de a visszaverődések és találkozások, valamint a zsiliptea levő hajó, vág; hajók miatt, amelyek a víztükör szélességét befolyásolják, nem kapunk gyakorlatilag használható eredményt. A zsilipelések hatására a bögék vizszinének magassága kis mértékben leszáll. Nem célszerű olyan kis bögéket tervezni, ahol a vízszint csökkenése egy zsilipelés mellett 4-5 cm-nél nagyobb. Szükség esetén a várakozóhely bővíthető, vagy a csatorna felszíne szélesíthető. V. HAJÓZHATÓ CSATORNÁK VÍZGAZDÁLKODÁSA A hajózható csatornák vízmennyisége nem állandó, időnként veszteségek lépnek fel, amelyeket, ha az üzemet fenntartani kívánjuk, pótolni kell. Időnkint és helyenként ugyanis vizfeleslegak halmozódhatnak fel, amelyeknek levezetéséről gondoskodni kell. Többfeladatu csatorna esetében az üzemviz és a hajózás részére szükséges viz a csatornában közös, a hajózás és Z3ilipelés azonban mégis az üzemviz egy részét elhasználja. A teljes csatorna vizbevételeit és veszteségeit a következőképen csoportosíthatjuk: A/ Vízveszteségek 1/ A párolgási veszteségek. 2j Az elszivárgás! veszteségek. 3/ A zsilipelési vízszükséglet. 4/ A zsilipkapukon elcsurgó viz. 5/ A csatornából kivett üzemvizek /öntözés, iapri viz.stb/* 6/ A túlfolyókon, vészkiömlőkön lefolyó vizek. Vj Vizbevételek 1/ A berasztett vagy szivattyúzott táplálóvlz. Z/ A csatorna vízfelületére hulló csapadékvíz.
