Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
IV. Hajózsilipek
- 89 ja miatt, ha a baloldali kamrába a felső vizet vezetik, vagy légnyomást eresztenek be, a tömitendő felülettől eltávolodik ás ilyen helyzetben a kapu a tömitő szerkezet veszélyeztetése nélkül nyitható. Azok a megoldások, amelyek nem a belső nyomás megszűntekor tömitanek, hanem fordítva, a belső víz vagy légnyomás szorító erejét használják fel, nem annyira megbízhatók, mert a levegő kiszökése esetében nem zárnak. Mint láthattuk, a különböző töltési rendszerek közül elvben a kamrán végigfutó töltési hullámok és vizszintlengések kiküszöbölését csak a kamraközépről szimmetrikusan szétosztott és az egész kamra hosszában a fenékről beáramló toltőviz bevezetése valósítja mag. A felső fő felől történő kamratöltéskor a legjobb energiatörő berendezés sem tudja a töltési hullám keletkezését meggátolni, de elérhető az, hogy ez a hullám ne okozzon a kamrában olyan vizszintmozgást, amely a hajókat a felső fő felé sodorja. Ennek előfeltételét legjobban a függőleges tengelyű szektorkapu biztosítja. Önmagában azonban az a körülmény, hogy bármilyen rendszerű kapuval a töltőnyilás nagyságát tág határok között tudjuk változtatni, nem elegendő, a kapumozgató gépezetet is úgy kell megtervezni, hogy a nyitás a legkedvezőbb sebességgel történjék. Akár a kapu, akár külön beeresztő tiltó szabályozza a viz beömléi- sét, a mai nagyforgalmu zsilipeken mindenütt elektromos berendezés mozgatja azokat. A különböző mozgatási sebességeket a nyitás egyes szakaszaiban számításokkal csak egész durván közelíthetjük mag, és ezért célszerű a szükséges sebesség-fokozatokat kis- mlntakisérletekkel meghatározni. Még a kisminta-kísérletekkel sei kerülhető el azonba, hogy a különböző sebességű nyitási szakaszok pontos hosszát töltési kísérletekkel a megépült zsilipben határozzuk meg. A töltési időnek számítással való meghatározása is - gyakorlati szempontból - csak a kamra egész hosszában történő töltéskor ad megfelelő eredményt. A felső fő felől való töltéskor a töltési idő nem számítható, mert ismeretlen a tiltó nyitásának a lengésképződés elkerülésére legkedvezőbb sebessége. Ilyenkor a töltési idő tájékoztató értéknek a hirtelen teljesen kinyitott tiltóval való töltési időből számítható. Ha a tiltót olyan gyorsan nyitjuk ki, hogy t^ nyitási ideje elhanyagolható, akkor a töltési idő* •ti
