Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

I. A víziutak

- 7 Az Alföldet körülölelő viziuthálózatba jól bekapcsolható a Sajó csatornázása, ez az iparvidéket köti majd össze a mezőgazda» sági vidékkel.

Az ország keleti részén Így kialakított viziuthálózatot jól ki lehet egészíteni a nagyobb öntözőcsatornákon kifejleszthető kishajózással. Ennek kétségtelenül csak helyi jelentősége lesz, azonban elősegítheti a fő viziutvonalak felé irányuló árugyüjtést.

Az ország nyugati felének, a Dunántúlnak bekapcsolása vizi- uthálózatunkba a Duna felső szakaszával és a tervezett Sió-csatornázással történhetik. A Sión a hajózás lebonyolítása vagy a Sió egész hosszában való csatornázásával, vagy a Balaton vizpót- lásának megoldásával történhetik.

Ötéves terveink hatalmas feladatainak valóraváltása révén vizluthálózatunk 1.5oo km hosszú lesz, szemben az eddigi l.loo km-rel. Még lényegesebb lesz azonban a különbség az uj és a régi hálózat teljesítőképességében és használhatóságában. Az uj hálózat megszünteti a régi kettéosztottságot, 51o km hosszú, meglévő, időnként csak korlátozottan használható vizlutat tesz korlátlanul használhatóvá, összekapcsolja iparvidékeinket mezőgazdasági vidékeinkkel.

I. A VIZIUTAK

A vizlutak szerepe a közlekedésben

Ahhoz, hogy a vizlutak szerepét a közlekedésben kellően értékelhessük, vizsgáljuk meg a vizlutak jellemző tulajdonságait. Ezek a következők:

Kis pályaellenállás.

Kis vontatási sebesség. A pályaellenállás csak kis sebességnél csekély, a sebesség növelésével rohamosan emelkedik.

A szállítás nagy egységekben olcsóbb, ha a megfelelő árumennyiség rendelkezésére áll és Így a hajók és uszályok jó kihasználása biztosítható.

A be- és kirakodás a költségek és az idő csökkentése végett minél tökéletesebb gépesítést kíván, ezért ilyen rakodást osak koncentráltan, egyes kikötőkben végezhetünk.