Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
III. Hajózható csatornák
48 “ főcsatornába kiállítandó v«gy onnan bevontatandó uszályokat parti vontatással mozgatják. Ez a megoldás a főcsatornában haladó vontatóhajókat tehermentesíti ás lehetővé teszi, hogy a főcsatornában haladó vontatóhajó két olyan uszályt vontasson, amelyik közül csak az egyik fordul be a gyűjtőcsatornába. Hajózható csatornák keresztszelvénye Bégebben a csatorna keresztszelvény kialakításakor a trapéz és csészeszelvény körül elméleti és gyakorlati téren is élénk viták folytak é3 ez a kérdéh tulajdonképen még ma sincs eldöntve. Az újabb csatornáknál azonban a földmunkagépek széleskörű alkalmazása miatt általában a csészeszelvényt építik. A trapézszel- vény kialakítása ugyanis kotrógépekkel sokkal körülményesebb és költségesebb és a két szelvény körül kialakult vita is mutatja, hogy vontatási szempontból döntő különbség a két szelvény között nincsen. • Tontatási szempontból és a hajó-kitérések, valamint megelőzések biztonsága szempontjából döntő fontosságú a csatorna keresztszelvényének viszonya a hajó vízbe merülő keresztmetszetének viszonyához. Ha a csatorna nedvesített keresztszelvénye P, a hajónak vízbe merülő keresztmetszetterülete f, akkor az n . P/f tényező értékét az újabb csatornáknál általában mind nagyobbra és nagyobbra választják. Általában öt és hat között mozog ez a tényező. Ugyancsak fontos szerepe van a vontatási üzem szempontjából az uszályok alatt az uszályfenék és a csatornafenék között maradó vizréteg vastagságának.- Ha ez a vastagság 1 m-nél kisebb, akkor ™At érezteti kedvezőtlen hatását a vontatással szemben és a hatás a mélység csökkentésével rohamosan növekszik.' Az 1000 ton- ;nás uszályokhoz ezért kisebb forgalmú csatornákon legalább 3 m-es, ide lehetőleg 3,3 m-es vízmennyiséget terveznek. A hazai vlszonyo)c között mértékadónak tekinthető 700 t teherbírású uszály alatt megfelelőnek mondható még a 0,90 cm vastag vizréteg és ebből 3 m-es csatornamélyésg adódik. Költségkímélés szempontjából olyan csatornákhoz, amelyeknek forgalma csak évek múlva alakul ki, ugyI
