Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
III. Hajózható csatornák
_ 41 kall elzárni. Ha az árvizkapu csukva van, az üzemvizcsatornát egyedül a beeresztőzsilip látja el vízzel, a hajózás azonban szünetel. Kedvezőbb a helyzet, ha a hajózóágat árvizkapu helyett hajózsilippel zárjuk el. Ebben az esetben a beömlő vízmennyiség beeresztőzsilippel minden időben pontosan szabályozható és a hajózást sem kell árvíz alatt szüneteltetni. Ha a folyó duzzasztása a torkolatnál csak a középviz magasságának közelében történik, a hajózsilip épitése elkerülhetetlen. Az árvizkapuval, vagy az árvízkor üzembehelyezendő táblás gáttal elzárható hajózóág jó megoldás akkor, ha a duzzasztás az árvizszlnt magasságához közel van és az üzemviz mennyisége oly nagy, hogy a hajózás által megkívánt csatornaszelvény annak C3ak egy részét tudja vezetni. Ilyenkor a hajózóég elzáró műtárgya az év nagy részében nyitva lehet, azt csak a duzzasztás! szintet meghaladó vízállásnál kell bezárni és az üzemviz mennyisége jól szabályozható. A szabályozásnak mindenesetre alsó határt szab a hajózóágon áramló vizmennyiség és ezért az ilyen elrendezésű csatornát alkalmas helyen túlfolyóval kell ellátni. Ha az üzemviz öntözés céljait szolgálja, a túlfolyó célszerűen a csatorna alsó végén helyezhető el. A túlfolyó működésbe lép, ha az öntözővizfogyasztás kisebb, mint a hajózóágon át beömlő vizmeny- nylség. Ez a vízmennyiség adja egyébként helyes beeresztőzsilip- kezelés mellett a túlfolyó legnagyobb terhelését. Ha az üzemviz vizerőkihasználásához szükséges, a túlfolyó a vizerőtelep mellett lehet. Ha a hajózóágban vezetett üzemviz sebessége a hajózás ideje alatt megközelítőleg egyenlő vagy nagyobb mint a folyóban duzzasztott viz sebessége, a hajózási ágat is a vízfolyással szemben hegyesszög alatt torkoltathatjuk a folyóba. Ilyenkor még több uszállyal érkező hajővonatokat sem fenyeget a torkolat alsó sarkára való rásodrás veszélye /21.ábra/ Az üzemvizcsatorna és a hajózási ág egyesítésével az összetalálkozás a hajók Járására annál kedvezőtlenebb, minél nagyobb szög alatt torkollik be az üzemvizcsatorna és minél sebesebben folyik az üzemviz. Célszerű tehát az üzemvizcsatornát a találkozás előtt kiszélesíteni és a hajózócsatornával igen kis szög alatt, majdnem párhuzamosan egyesíteni. /22.ábra/ 6