Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

Tartalomjegyzék

- 27

ári «1 ás ■ régi folyómeder nem lasz elzárva. Ez a megoldás azonban azt a veszélyt rejti magában, hogy a folyá árvíz esetén két ágra szakai és az oldalcsatormát arisen rombolja, a régi meder pedig elfajulhat. így csak magas,vízlépcsők felett kerülhet szóba, ha a duzzasztást szint közel van az árvizszinthez. A természetes kanyarulatok bővítése vagy átvágása szükséges, ha szókban a hajózóut görbületi sugara túl kicsi.

A hazai tapasztalatok szerint az ivek minimális sugara a hajózóut tengelyére vonatkoztatva lehetőleg a következő méreteknél kisebb ne legyen:

1000 t usztályok 2

járatú forgalomnál

1500

m

1000 " "

1

II

w

1000

II

600-700 t "

2

n

ti

1000

II

600-700 " "

1

11

ii

750

II

400 t "

400

II

Ezektél a mératektél kényszerítő körülmények esetében, különösen rövli Íveknél, al lehet térni. A hajózás szempontjából egy 10° -os 1000 m sugaru iv sokkal kisebb akadályt Jelent, mint egy 30° -os 1500 m sugaru forduló. Ha a közölt sugárméretek alá kell mennünk, a hajózóut szélességét bővíteni kell. A bővítés mértéke

ahol S = a bővítés mértéke méterben,

B^a kanyarulati sugár méterben,

L « a legnagyobb merülés síkjában mért hosszúság /a kinyúló keskeny részek, mint kormánylapát, orrtőke stb. nélkül/ méterben,

K ha a minimális sugár a táblázat szerint 750 m,

K = 5, ha a minimális sugár 1000 m,K = 6, ha a minimális sugár 1500 m.

A bővítést célszerű a homorú oldal felé tervezni, olymódon,

hogy az Íves részen teljes értékű legyen és a bővülés a csatlakozó egyenes szakaszokban 2-3 L hosszúságú átmeneti szakaszon történjék /ll.ábra/