Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

VII. Mesterséges víziutak fejleszthetősége

108

A csatorna legnagyobb teljesítménye pedig mindkét irányban a következő lesz:

<*é =

2,

12 I.v

1 + fc

Q . n

ahol <J az egyes uszály által szállított átlagos tehersuly, n pedig a hajóvonat uszályainak száma. így például 700 t uszályok esetében v = v km/óra, N = 270 nap, 1 = 0,3 km, b = 0,2 km és n = 2 értékek mellett: az évente szállítható mennyiség, feltéve, hogy az uszályok teljes térhálóié biztosítva van, Q# = 4,8 millió tonna. Ugyanez, ha v = 7 ka/éra 6,75 millióra növekszik. A vonatási sebesség tehát a csatorna-teljesítménynek elég magas felső határt szab.

A zsilipek teljesítőképessége a zallipelési időtől függ.

Ha egy uszály vagy vonat átzsilipelése t^ ideig tart, /óra/ a zsilipen napi 12 órás Üzemidő mellett

12.N

Q

n

forgalom bonyolítható le.

Két uszályból és vontatóból álló vonatok esetében a vonat átzsilipelése 700 t usztályokkal kereken 1,5 óra, tehát Qu = 3,0 millió tonna.

Ha a zsilip kivilágítható és a zsilipelés még az esti órákban is folyhat

14. N

Ebben az esetben Q# = 3,5 millió tonna évente. A forgalom lüktetései és a csökkentett terheléssel járó uszályok miatt sem a a sebesség, sem a zsilipelési idő alapján számított Qe értékek nem érhetők el a valóságban. A kikötők teljesítőképességének emelésével, a forgalom és az áruraktározás, valamint a szárazföldi szállítással való jó együttműködés biztosításával azonban a legnagyobb teljesítőképesség mindjobban megközelíthető. A viziut valóságos teljesítőképessége jől szervezett forgalom mellett a leirt módon számított Q# értékeknek 75 %-Ára becsülhető.

Ha a forgalom növekedése a viziut teljesítőképességének emelését teszi szükségessé, akkor mint az előbbi számítások mutatták el3Ő-