Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1719 — 1720 83 és hideg lett az időjárás, végül márc. 1-én nagy hófergetegben végződött. Márc. 26— 27-én éjjel az eddigi legkellemesebb és meleg tavaszi időjárás után — amikor már a mandulafák itt-ott virágzottak, - ismét elég nagy hó esett. (Fauth, 87/a.) Ez az időjárás még április 3 és 4-én is folytatódott, s úgy nézett ki, mintha karácsony felé lettünk volna. Május 5 és 6-án gyenge dér volt, amely egyes szőlőkben (Potzmann stb.) jelentkezett, de kárt nem okozott. Július 20-án a bányászok a Felberkuti szőlőből teljesen érett szőlőfürtöt hoztak. (I. h., 87/b.) Augusztus végén kissé esett és egyes szőlőkben (Harkreischer, Kogl, Erdburger) egy kis jég esett. Ez a nyár szokatlanul forró és száraz volt, s forrósága (ezen a vidéken) messze túlhaladta a múlt éveit, több hónapon át semmi sem esett, kivéve június 19-én egy kevés, úgy hogy a föld az aszály miatt jóformán (lihegett), állatok és emberek majdnem elepedtek, inig végre Isten aug. 17-én enyhe és csendes esővel, - egyetlen dörgés nélkül —, zivatart az egész évben nem hallottak — megtermékenyítette a kiszáradt földet, de a sarjára már későn jött. Szept. 18-án ismét esett, ez az időjárás naponta erős köd mellett négy napon át tartott, miért is a szőlők igen erős rothadásnak indultak; a szüret még elég korán, október 16-án kezdetét vette. (Fauth, 88/a.) Hasonlithatatlan nagy és gazdag borév volt, amilyen évek hosszú sora óta nem fordult elő. A szőlőhegyek oly tömegű szőlővel voltak tele, hogy az nagyon csodálatos volt. Ha az eső korábban vagy későbben jött volna, nem lenne kétséges, hogy a bor jóságát tekintve kevéssel maradt volna el az 1718. évitől, mert a nyári hőség az idén még áthatóbh volt, mint a múlt évben. A szept. 18-án volt tartós eső következtében csak az egyes szőlőkben indult a szőlő rothadásnak és penészedett. (I. h. 88/b.) Ennek ellenére sikerült gondos kiválasztással egy savanyú de nem penészedé — bort kapni, a többi igen édes és kellemes bort adott... (I. h. 89/a.) SOPRON körül gyümölcs nem termett, a nagy forróság és aszály miatt a virágok ehullottak, azonban RÉPCE, SZOMBATHELY, BÜK, CSEPREG vidékén főképp szilva igen nagy bőséggel termett, továbbá a Batthyányi birtokon nagy volt az almaszüret . . . szénát csináltak ugyan, mert tavasszal volt nedves harmatos idő, de sarjú vidékünkön éppenséggel nem volt. (Fauth, 89/a, b.) 1720* január. BESZTERCEBÁNYA. Havazás volt nyugati és északnyugati széllel 1 5 7, 10—13, 15—16, 23, 27, 28 és 30-án (összesen 16 napon), enyhe és olvadó idő volt, szél nyugat felől 4, 13, 14, 17 22, 29 és 30-án. Fagyos napok ÉNy. és ÉK. szél mellett 1, 2, 6—9, 15, 16, 24—26 és 31-én voltak, Bácsmegyei (összesen 11 nap). (Sammlung, 1720. : 41.) január 23. SOPRON. Másodikáról harmadikára éjjel egy mérföldnyire (?) Schweytől az összegyűlt vizek az uj gáton egy lyukon át benyomultak, s a viz a földek felett 2—3 rőfnyi magasan áll. Emberek és állatok elpusztultak. Néhány ember a házak szénaszáritó gerendáján ül.... (Sammlung, 1720:41.) * CzEGEI megfigyeléseit 1. a 2. (483. o.); EPERJES 1. a 3. (491. o.) Függelék alatt. ti*
