Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

Pótlások az 1700 előtti évek megfigyeléseihez

574

1765-1800

1670. július. CSA LLÓKÖZ.54 ,a., A hónap elején rettenetes árvíz volt [Duna, Vágj, mely az egész CSALLÓKÖZT mind elburétotta, SZIGETKÖZT és MÁTYUSFÖLDE- NEK nagy részét. Minden földi vetéseket elburétott, s szénát velasztában [lekaszált fűrendben], kalangyában [boglyában] mind elveszítette. Az marha sem talált majd két hétig eledelt. Ehhez hasonló árvíz talán nem volt ezer esztendőtől fogva.” (Uo.)

1670. július. CSALLÓKÖZ. A dühös felhőszakadások következtében volt árvizek az egész Csallóközben kimondhatatlan károkat okoztak. Mintegy 500 ember és több mint 4000 szarvasmarha megfulladt. Bécsben majdnem az egész zsidóvárost a Ferencesek zárdája mellett az ár elvitte. (Weikinn C., X. 396.)

1671. (július) A Szamos54 55 56 és a FRAUENBACH erősen megáradtak. (Weikinn C.,

III. 387., a Theatrum Europeum X : 614.)

1673. április, július. Duna58 ismételt nagy árvize. (Weikinn C., III. 393, 394.)

1675., 1676. EGER. „E két évben dühöngött pestis járványoknak a rendházban a betegeket ellátó ferencesek közül is sokan áldozatul estek,” (H. D. Gyöngyös.)

1677. „FERTŐ-TÓ szélességét mikor télen befagyott . . . több Ízben megmérték [és] Ru'szt és Ilmicz határai között 1677-ben 3830 öllnyinek találtatott, melly szám a tói kapun fel is jegyeztetett.” (Drinóczy, Böngészet, 189.)

1679. GYÖNGYÖS. Kegyetlen pestis. Nagy drágaság: egy hordó borért 42, később 46, majd 75 forintot fizettek, sőt három hordóért adtak 260 ft 90 dénárt. (H. D. Gyöngyös.)

1679. BÁRTFA. „A Sz. János [jún. 24.] és Szt. Márton [nov. 11.] napja közti időben több mint 3000 ember halt el pestisben.” (Ada., I. 1895 : 22., Myskovszky, 123.)

1679. NAGYSZOMBAT. Kegyetlen pestis. (Komlóssy F., Esztergom, 419.)

1682. január. DUNA.57 Nagy árvíz, Regensburgban csónakokon közlekedtek a városban. (Weikinn C., III. 437.)

1683. augusztus. Duna.58 A tartós szárazság következtében a Duna vízállása Korneuburgban igen alacsony. (Weikinn C., III. 448.)

1686. július 9. PEST. A Szent Gellérthegy tövénél a császári vízierő hidat épített. ,,E hajóhidat azonban a július 9-én hirtelen kerekedett forgószél szétszaggatta, s újra kellett építeni.” (Szentkláray, A Dunai, 220.)

1686. augusztus 2. BARCASÁG. Nagy felhőszakadás, mely nagy károkat okozott. (Quellen, Brassó, VI. 65., idézi Weikinn C., III. 460.)

1691/92. tél. Duna. Szigorú havas tél volt,59 a Duna jeges árvize nagy károkat okozott. Hidak, hajók, házak pusztultak el, sok ember és állat lelte halálát. (Weikinn C., III. 185. Theatrum Europaeum XIV. 422.)

1692. január 9—11. GYULA. A szigorú hideg miatt a Körös erősen befagyott és így jegén ostromra keltek át a császáriak, a török kézen lévő Gyula ellen. (Ilurkó., Békés, 44.)

54A Dunának egy téli és egy nyári árvize volt.

55 Kétségtelen, hogy a július 26-i felhőszakadás okozta ezt az árvizet, amelyről Bethlen Gergely megemlékezett Teleki Mihályhoz írott levelében. A Frauenbaeh a Szamos mellékvize, magyar neve Asszonypataka. (Réthly A., Időjárási, 208.)

56 Zivataros esőkben gazdag év. Valószínűleg hazánkban is árvíz volt, amit Sáros megyei és soproni feljegyzések ugyancsak igazolnak. (Réthly A.: Időjárási, 211.. 212.)

57 CsereiM. és Spangár A. is megemlékeznek erről krónikáikban. (Réthly, Időjárási, stb. 225.)

58 A nagy szárazságot hazai feljegyzések is megerősítik. (Réthly. Időjárási, 227.)

59 Hazai adatok is megerősítik a tél szigorúságát, 1. pl. Gyulán