Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 8. Genersich János, Késmárk 1789–1800
562 1789 Minden egyes napot a hétköznapok elnevezésének csillagászati jeleivel is feltünteti. így pl. 1789. január 1-e csütörtökön volt — dies Jovis — s így ennek a jelét: 2J. írta oda. A hét napjainak régi latin elnevezései s jeleik a következők: Q hétfő „dies Lunae” (a Hold napja) kedd „dies Martis” (a Mars napja) ^ szerda „dies Mercuris” (a Mercur napja) 2J. csütörtök „dies Jovis” (a Jupiter napja) $ péntek „dies Veneris” (a Venus napja) lí szombat „dies Saturnis” (a Saturnus napja) © vasárnap „dies Solis” (a Nap napja) A légnyomás adatai párizsi lábakra vonatkoznak. Ezek feldolgozásától teljesen el kellett tekinteni; mert a régi megfigyelések általában bizonytalanok. Nem ismeretes sem a hőmérséklet, amellyel redukálni kellene az adatokat a 0 fokra, ismeretlen a műszer állandója és elhelyezése. A tengerszint feletti magasságot nagyjából 620 méternek vehetjük fel. A hőmérsékletnek naponként háromszor történt megállapítása arra mutat, hogy a műszer igen védett helyen volt, mert a fentebb bemutatott egy-egy január és augusztus (1789) napjain alig mutatkozik 1—2°-nyi ingadozás a leolvasás időpontjai között. Éppen ezért csakis a reggeli észleléseket dolgoztam fel, bár az ezekből számított reggeli havi középértékek végeredményei igen magas értékűek — azaz felette melegek. (1800. nov. 1-étől új barométere volt.) Geneesich naponta egy-két szóval jellemezte az időjárási eseményeket. Ezekből a jegyzetekből meg lehetett állapítani a csapadékos (eső, hó, havaseső) napok számát. A napok száma kicsiny, s ez azt mutatja, hogy Geneesich is - éppúgy, mint régen általában — csak a nagy, ún. kiadós esőt, havazást, havasesőt, zivatart, esetleg vihart jegyezte fel. Mégis, 1789, 1799 és 1800-ban a csapadékos napok száma a 100-at meghaladta. A leghavasabb télen —1797/98-ban 28 volt a havas napok száma, míg a hóban legszegényebb 1796/97 tele volt, 11 nappal. E két szélsőséges tél egymást követte. A sok havas nappal bíró tél — óceáni jellegű — enyhe, mig a kevés hóval elmúlt tél — szárazföldi jellegű — szigorú volt. A megfigyelések kivonatolt s közlésre érdemes adatait a táblázatok tartalmazzák. Itt a hőmérsékletek R°-okban szerepelnek, de már a havi középértékek R és C fokokban. A megfigyelési anyag havonkénti táblázatai után az összefoglaló táblázatok: I. a hőmérséklet reggeli havi középértékei az egész időszakról. II. a csapadékos napok számai, és végül III. az egyes telek havas napjainak számai. Geneeesich János33 professzor érdemes munkát végzett, a feljegyzéseket annak a kornak szemüvegén át kell értékelni. Megbízható adatok, amelyek már mért adatokkal hozzájárulnak ennek a pár évnek időjárási feltárásához. A következő oldalon az észlelések első két hónapjának hőmérsékletét és időjárását közlöm magyar fordításban. 33 Genersich hőmérsékleti feljegyzései 1800. december 3-ával szűntek meg, míg az utolsó időjárási bejegyzés december 6-án történt. Miután azonban Geneesich továbbra is 1821-ig a késmárki ág. ev. lyceum tanára volt — akkor került Bécsbe professzornak - megfejthetetlen, miért hagyta abba 1800 decemberében az időjárási feljegyzéseit. Nem tartom lehetetlennek, hogy beteg volt, vagy továbbra is végezte a megfigyeléseket 1800 után is, de azok vagy elkallódtak, vagy valahol még lappanganak.
