Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 6. Benkő Sámuel, Miskolc 1780–1801
1790-1792 529 június. Majdnem az egész hónap kietlen, száraz, igen meleg gyakori szél. A hó végén nagy hőség, 25-én akkora a hőség, hogy kevesen tudtak nyugodtan aludni. Gyümölcs kevés termett. Kevés volt a szúnyog, légy és a gomba. "július. Ez a hónap is tikkasztó meleg. Égető hőség a hó végével. 14-én dér volt. szeptember. Ez a hónap hidegebb. A legnagyobb meleg 27-én délben a szobában 12,5 C°, az egész megyében fojtó füst, az ég a látóhatáron porszerű, a nap piroslott, a meggyfa az idén 9-szer virágzott; gabonatermés kevés, gyümölcs kukacos, szőlőfürt nem érett be; de a bor bőven termett és jobb, mint tavaly, október. Ködös, esős hónap. 3-án fojtó bűz. november. Majdnem az egész hónap nedves, borult, ködös; a földet mély sár fedi. december. Enyhe idő sok esővel, sárral és sűrű ködökkel. 1791. január. Borult, enyhe, esős. 7-én óriási árvíz; mély sár. Nagyon drága a gabona és a takarmány. február. Enyhe hónap, a vége felé lepkék röpködtek; szántottak, vetettek, március. Mérsékelt hőmérséklet, elég esős. április. Az egész hónap kellemes, mérsékelten meleg. 7-én már zivatar, május. A levegő kissé hideg, a hónap elején szürkés porszerű égbolt, a fagyosszentek körül és 30-án fagy. június. A hónap elején kissé hideg, az első harmada esős. július. Aszályos, óriási hőség; tűzően tiszta idő. augusztus. Még nagyobb szárazság és hőség, éjjelek hűvösek. A gyümölcsök bőségesen értek. szeptember. Hidegebb időjárás, a hónap közepéig szárazság. A légkör porral tele, 5 és 9-én kánikulai hőség. október. Elsején dér. A bor gyenge lett, a szüreti idő sem volt jó. A gabona elég jó, de az alma nem tartós. november. Enyhe időjárás, elég gyakran esett és havazott, december. Az ég borult, a levegő nedves és enyhe. Sár, gyakran havazás. 1792. január. Az égbolt többnyire borult. 17—18, 22 —25-én síkos jég boritotta a földet, sokan a lábukat törték. február. Az első négy nap sáros, majd enyhe idő, a sok hó kilencedszer esővé vált, s áradás keletkezett. március. Enyhe időjárás. 22-én a lepkék röpdösnek. A vastag hó 7-én elolvadt, s áradások voltak. Újabb fagy a földet üvegszerű jéggel borította. április. Egészen tavaszias. A Tisza áradása Ígér bőséget halból és szénából, amiből 2 éve szűkében voltak. május. Mint április vége, így a hó eleje nyárias hőséggel száraz volt. 5-én dér. Ismételten esett. június. Eleje forró. 2—4. 6 árvíz. Sok cseresznye termett. július. Hőség volt — 11 nap kivételével — annyira, hogy az emberek nem igen alhattak. Óriási széna- és halbőség. Mezei munkás kevés és drága. 15-én az aratók ötödrészt kívántak. 34 Időiániaj
