Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
52 1710 « október 13. SOPRON. Du. 2 óra körül egyetlen hatalmas menydörgés volt, amely este 6 órakor ismét egyetlen dörgéssel megismétlődött. (Fauth, 58/a.) ősz. „NAGYMIHÁLY-ban, Petróczon, Pardicson és Sztankóczon aszalt szilvát H. 6 (hordó), Hagyma, és Petrezselyem bőven volt, Káposztát és Répát nem vetettünk.” (Karsa, Szirmay, Ada. VIII. 1902 : 302.) december 8. SOPRON. A somfaival szőlőhegyen ijesztően nagy jégverés volt,19 amely minket itt nem érintett. 1710 elején a bor meglehetősen jó és erős volt, de 1712 és 1713-ra megsavanyodott, s igy eladni nem lehetett, teljesen megváltozott, s a bor akóját 10 birodalmi tallérért adhatták el. (Fauth, 58/b.) 1710. BÁRTFA. ,,Több mint 3000 ember halt el pestisben. A járvány júliusban érte el tetőpontját, midőn naponként több mint 80 ember halt el.” (Myskov- szky, 126.) — BUDA ,,. . . döghalál pusztítja Buda vár s város lakosait.” (Palugyay, 63.) — DEBRECEN. Hitvány esztendő, sok eső, nem meleg nyár. (D. M. K. 1831.) — DEBRECEN ,,A pestis felette igen pusztít. . . negyedik karácson napjára felviradok DEBRECEN városában ... Ez nap lágy idő vagyon.” (Briccius, 113., 114.) — DERENCS. (Gömör m.) A pestis amely egész Magyarországon pusztított, ezen a helyen nem csinált oly nagy kárt. (Bartholomaeides, Gömöriensis 543.) — EGER. Nagy pestis volt. (Gorove, Eger, XI : 45.) — ERDÉLY. „De mindenek felett a pestis grassála az egész országban. Elsőben a lovak, marhák, disznók, kutyák kezdőnek dögleni.” SEGESVÁROTT, MAROSVÁSÁRHELYEN, UDVARHELYSZÉKEN, MAROSSZÉKEN, KO- LOSVÁRON félezer, egyes helyeken 18 000 ember halt meg pestisben . . . Kolozsvárt egy nap ötven, hatvan testet is vittenek, mig utoljára ötödfél ezer ember meghalván, úgy szűnt meg.” (Cserei M. Hist. 441., további részletek uo. 442 — 444.) — GÓCS (Gömör m.) Pestis pusztított. (Bartholomaeides. 575.)- ERDÉLY. „Ennek az esztendőnek végén generál Montecuculi, general Graven, colonellus Acton a Montecuculi és Rabutin lovas regimentjével, kik eddig Erdélyben voltának rettenetes hideg időben megindulának és Debreczenbe ménének.” (Cserei M. Hist. 453.) — ERDÉLY. MAGYARORSZÁG. „Moldvából, Havasalföldiből Sáskáknak számtalan sokasága jövén-ki: Erdélyen által Magyar-Országban sok károkat tettek, és más egyéb földi férgek-is hasonlóképpen. Marhavész is dühöngött.” (K. U. K. 1714, L. K. 1726., Kadocsa 92.) június. „KASSA, EPERJES, BÁRTFA, KISSZEBEN városokban a pestis pusztított. Júliusban EPERJESEN 1000 ember halt meg, DEBRECENBEN 10 000.” (Részletesebben: Thaly, Schiessler; T. T. 1884:745.) — KISMARTON. „Olyan jégverés volt az idén, hogy a szőlőt és vetéseket is teljesen elverte és a polgárok nem vethettek annyit, hogy a jövő évben azt betakaríthatták volna.” (Kismarton tört. 803.) augusztus. „KOLOZSVÁROTT harmadnap alatt 180 ember döglött meg. Elannyira grassál, hogy az utczán járó ember feldől s meghal.” (Ghidofalvi levele Apor P.-hez: Illyefalva, 1710. aug. 15., 39.) — MAGYARORSZÁG. A pestisben M.-on 310 000 ember halt meg. (Cserei M. Hist. T. T. 1893 : 512.) 19 A jégverés Somfalván bizonnyal nyáron vagy kora ősszel lehetett, de Fattth dec. 8. alatt jegyezte be.
