Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 4. Körtvélyesi Pap István, Szikszó 1745–1779
L 760 —1763 499 1760. „Mindenféle gyümölcs bőven termett. (Az élet ezen esztendőben igen vékonyan termett1''.) „A szöllő is igen bőven és meg lehetős borok. Aszszú szöllő igen bőven, úgy hogy öt, hat, leg fellyebb hét már lehetett puttonát venni, a bort pedig nyoltz, ki- lentz, s a javát 12—13 forintokon. A tél olly hosszasan tartott, hogy alig emlékeznek hasonlóról., úgy hogy már Szent Márton [nov. 11.] na]) tájban jászolra szorúlt a marha s egész Húsvétig [hv. ápr. 6.] ki nem [ereszthették], azután pedig igen nagy szárazság lett xigy hogy meg nem ázott a föld aratásig, az honnan az élet igen szűkön termett, mint nagyobb részint az őszi életet is házalni kellett.”16 1761. „Ezen esztendőben hoszszasan tartott a szárazság. Mindazonáltal az élet meglehetős bővséggel termett. Gyümölts nálunk a cserebogaraknak és hernyóknak sokasága miatt semmi sem termett. A’ bor pedig igen nagy bővséggel, és gyenge izük úgy hogy elein 0 s 7 forintokon meglehetett venni hordóját, mivel az hidegnek idején vak) béjöveteli a szöllőnek tökéletességre való menetelit meg akadályozta, Sz. Mihály nap [szept. 2!).] után harmad nappal meg tsigázván az hideg a szöllőt azért is a szüret Lukács [okt. 18.] előtt egy héttel [okt. 11.] el kezdődött, igen essős szüretünk volt úgy hogy ritka napja volt az egész szüreten által, hogy esső nem esett volna, végtére a szöllő mind a földre húllott s öszvé rothatt. De azért édes bort szűrtünk." 1762. „Elein ezen esztendő kevéssé essős, annak utána a Tél [1701/62] egész végéig száraz volt, a Tavasz hasonló száraz. Szintén úgy a Nyár hasonlóan vége felé kezdett és az ősznek kezdetin esső esni s az egész ősz essővel ment el, az élet Istennek jóvoltából bőven termett. Az idején való hideg és a sok essőzések miatt a szöllők mind a földre húllottak s meg rothadtak, melly miatt gyenge és penészes borunk termett, s kelletlen úgy hogy négy öt forinton is elein lehetett venni.” 1763. „A Télnek kezdeti ezen esztendőben elég kemény volt, vége felé meleg, de Gergely [márc 12.] napjára olly kegyetlen idő szélvészszel, fergeteggel támadott, hogy sok embereket, barmokat meg vett a hideg, még a Bársonyos [patak] is hét étszaka úgy meg keményedett, hogy [léket verve] halászhattak is rajta. Hasonló fergeteges szeles hideg idő volt Virág Vasárnapján [márc. 27.] s következendő napokon. Húsvét Másod napján [hv. — ápr. 3.] 4-ta Apr. nagy Mennydörgések, Villamások és ég csattanások voltak Nap kelet és Dél között. 15 A kéziratban halvány tintával áthúzva. Azért tettem zárójelbe. 18 Bizonnyal nem volt vetőmagva. 32 *
