Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 3. Reimann János Ádám, Eperjes 1717–1720

494

1717-1720

fagypont — 30°-nál volt, s terjedt — 76°-ig, ami —22 C°-nak felelt volna meg. De a dolog nem ilyen egyszerű, ui. a régi hőmérők irodalmában a XVIII. századból 71 egymástól eltérő fokosztású hőmérő volt használatban. Nagy utat tett meg ezen a téren is a tudomány, amíg az olasz vándor üvegfúvósok, majd a háziiparosok által készített hőmérők, sőt barométerek eljutottak a mostani precíziós műszerek gyártásáig.

Ha a műszereken végzett megfigyeléseket nem is tudjuk ma kiértékelni, mégis havi feljegyzéseinek jobb oldalán „Tempestas” rovatban levő időjárás leírásokból megállapíthatók erre a 36 hónapra — két és fél évszázad előtti időről — EPERJES havas, esős, összes csapadékos, valmint zivataros napjainak a száma. Felette lelki- ismeretes munkára vallanak Reimann valamennyi feljegyzései.

A munka első részben közölt, Eperjesen észlelt tavaszi fagyokról kimutatható, hogy Reimann hőmérőjének ún. 0 pontja ismeretlen.

Eperjes vidékén 1718. május 19-, 20- és különösen 21-én olyan erős fagy volt, hogy a szabadban levő edényekben ujjnyi vastag jégréteg képződött. A hőmérőn ekkor Reimann ezeket jegyezte fel:

1718.

május 17.

18.

19.

20.

21.

8°F

4°F

12°F

16°F

18°F

1719.

A júniusi hideg

a gyümölcsfa

virágzásakor nagy

kárt okozott, s

cseresznye nem

termett.

június 8. 9.

11°F 10°F

1720.

június 10-én éjjel kártevő fagy volt.

június 9. 10. 11.

14°F 10°F 9°F

Ezek az észlelések — F = frigoris fagypont alatti fokok, C = meleg—legjobban bizonyítják, hogy Reimann firenzei hőmérője (ún. Florentiner), ha még valóban az ottani intézet műhelyéből került is ki, nem szolgáltatott használható adatokat. Valóban —3, sőt még talán —5 C° hőmérsékletek voltak a szabadban, amikor a műszer skálája -|-5 és -j-10° körüli értékeket mutatott. Foglalkozni kellett a kérdéssel, mert ezek voltak az első nyomtatásban is megjelent „hőmérsékletek” Magyar- ország egyik helyéről.

A Breerfauer Sammlung-ban 1717 júniusától 1726 decemberéig Reimann időjárási megfigyelései rendszeresen megjelentek. Ezeket teljes terjedelmükben nem közölhetjük, hanem három táblázatban összeállítottuk az esős, havas és zivataros napok gyakorisági értékeit. A munka első részében egyes években megtalálhatók havonta a fontosabb időjárási események, valamint sok éven át a nagyon értékes terméseredmények Tokajról is.