Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 2. Czegei Vass László, Erdély 1712–1738
1734-1737 489 emberek is nem emlékezhettek oly bőv termésére az szöllőknek, miként most sok helyeken termettek . . . Igen egészségtelen és beteges esztendő volt penig- len, mivel az egész nyár kezdetitől fogva az vérhas, hideglelés, és ősz felé az pleuritis szerteszéllyel az egész országban igen grassált, úgy annyira, hogy városokon s falukon majd egy ház nem volt, az hol beteg ne lett volna. . . 1735. ERDÉLY. „Ezen . . . esztendőt bőv esztendőnek lenni nem mondhatjuk, mert ámbár szalmájában az gabonák láttattak jócskáknak lenni, de igen léhá- sok lévén és az sok esőzés miatt kalongyában igen megkelvén, valóban szűkén és vékonyan eresztenek, sokat peniglen az mezőben hörcsökök és egerek elvesztegettek s most asztagokban s szeműi is vesztegetik; az szöllőket penig az jég sok helyeken elvervén és az szüret előtt való s sok ideig tartó száraz déli szél elszárasztván igen kevés helyt az országban lett bőv szüret, csak felényi ha lett volna majd mindenütt mint az rend szerént való terméssel kellett volna leírni; gyümölcs penig igen ritka helyt volt, az is inkább az havasok alatt az szélyekben. Egészségtelen esztendőnek nem írhatom, mert noha ugyan nyár fogytán az hideglelés kezdett vala epideinice grassálni, de ugyancsak promiscue [különbség nélkül] és nem is sokáig.” 1736. ERDÉLY. „Ezen . . . esztendő mind gabona, széna, bor, és sok helyeken gyümölcs dolgából is szűk és terméketlen esztendő volt, mivel az elmúlt száraz, hó nélkült való tél miatt az gabonák úgy elvesztenek volt, hogy az ősz vetésekből majd semmit sem arathatott az ember; az tavaszgabonák, penig léhá- sok lévén, igen eresztőtlenek, úgy hogy két-három kalongya is alig ereszt egy vékát; az fű is az tavaszi, szárazság miatt nem gyarapodhatván, aratás előtt majd semmi szénát az egész országban nem lehetett csinálni, hanem aratás után, de akkor is igen ritka lévén az fű, szaporátlan és kevés széna gyűlt; az szőllő fáit is az elmúlt téli hideg meghasogatván, az egész országban oly szűk szüret volt, hogy az mely szőllőn rendszerént száz-kétszáz veder bornak kellett termeni, most alig termett tiz-tizenkét vedret. Egészségtelen esztendőnek peniglen inkább mondhatom, mint egészségesnek, mert kivált őszre kelve, szerónt szerte az országban számtalan volt az beteg, kivált az hideglelésben... .” [malária] 1737. április 14. CZEGE. „ . . . estvére haza jöttem nagy fáradsággal Czegében, mivel mind menet s mind jövet ezen utazásomat gonosz havazó fergeteges és hideg időben s szörnyű nagy sárokban tettem az feleségemet és két gyermekimet is elvittem volt Sajóra . ..” ERDÉLY. „Ezen esztendő sokféle fogyatkozásokkal teljes esztendő volt, mivel az búzának s egyébféle gabonáknak is mind igen kevés termések, mind eresztőtlen voltok miatt, sőt az bornak is csak közép rend, sőt sok helyeken
