Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 2. Czegei Vass László, Erdély 1712–1738
1729 — 1731 487 Mikeházáig [Szolnok-Doboka m.] az hidasra kerülnöm, de ott is az szél miatt által nem mehettem, ... és majd naplementéig várván az szélnek megszűnését, naphaladtkor vissza indultam s estvére el is érkeztem Szentmargitára [Szolnok-Doboka m.] látván az szélnek nem csendesedését.” június 11. CZEGE. „ . . . écczaka olyan hóharmat volt, hogy az dohány palántot, oláh borsót s egyéb gyengébb kerti veteményeket alkalmasint helyen helyen elsütötte, sőt még néhol az török búzát is megcsapta.” ERDÉLY. „Ezen . . . esztendő mind gabona, bor, széna és gyümölcs dolgából igen bőv esztendő volt, de mégis az teljes jóságú esztendők közzé számlálni nem lehet, mivel az ő lágy tele és sok tavaszi, nyári és őszi esőzése miatt az "gabonák kiköltek kalongyában; az szöllő időnap előtt elrothadván, éretlen savanyú bor lett; az szénák, ki rendben, ki buglyában megpenészedtek és feketedtek; az gyümölcs is érésében egész perfectióra nem mehetvén, igen rothadtak és majd egyszersmind fájáról rothadván, leomlottak . . .” De egészségtelen esztendő volt, mert mind embereken, mind peniglen gyermekeken sokféle nyavalyák grassáltanak. 1730. ERDÉLY. „Ezen . . . esztendő mind gabona, bor, gyümölcs és széna dolgából szűk esztendő volt, noha úgy látszott szalmájában a gabona, hogy igen felesen "volna, de az egész tavasztól fogva mind télig tartó szertelen sok esőzések miatt oly léhás volt, hogy két-három kalongyából is alig lett egy véka búza. Az fű is, noha elég és jó volt, de az sok eső miatt szárazon az szénát nem gyüjthetvén meg buglyákban, majd mind elrohadtanak és rendűi elfeketedtenek, úgy annyira megromolván az széna, hogy az mit lehetett volt is az sok eső miatt csinálni, oly szaporátlan és siikeretlen volt, hogy az marháink majd éhei vesztenek el mellette. Gyümölcs pediglen teljességgel semmi sem volt; az szöllő mintegy fél termésben lévén, lett volna valami bor, de az sok esős és hives idő miatt az is az növésivei elkésvén, az idején való őszi hideg éretlen találta, és megvévén, éretlen maradott, mely miatt oly savanyú bora lett mint az eczet, hogy ember alig ihatja, s ez is igen kevés, minthogy az éretlen egresnek [bogyó] leve nem cseperedhetett, . . . Nyavalyás esztendő ugyan nem volt épen, de egészséges esztendőnek is mondani nem lehet.” 1731. ERDÉLY. „Ez a szomorú esztendő épen sovány és terméketlen esztendő volt, mert az egy szénánál egyébnek bővsóge nem volt, mivel az búza, az mezőségen kívül az egész országban igen szűkén termett, sőt úgy egyéb gabona is, sőt sok helyeken majd semmi sem. Az bor peniglen valóban szűkén lett, mert az országban promiscue [különbség nélkül] az szőllőknek termése alig lett tized részényi mint a mennyit kellett volna teremnie, sok helyeken penig teljességgel semmi sem lett, úgy hogy az egész ország panaszolkodik szőlleinek nem termése felől; hanem Hunyod vármegyében lett jobbacskán, noha ott is korán- sem úgy, mint rendi szerént szoktak szöllők termeni . . . Igen beteges és egészségtelen esztendő volt ez, . . .” [felesége, BETHLEN JÚLIA is meghalt.]
