Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
II. Rész. Naplókivonatok és műszeres feljegyzések - 1. Ferences rendház, Gyöngyös 1706–1800
1794 1800 479 A legmélyebb kutakban vagy teljesen kifogyott a víz, vagy alig gyűlt össze annyi, ami elég lett volna az embereknek és az állatok itatásához. Elhallgattak a malmok: a víz annyira kifogyott patakunkból, [hogy őrletésre alkalmatlan volt,] és Sólymos fölötti patak medrében is alig lehetett vizet találni. A ruhát mosásra a Bene patakhoz vitték, amelynek úgy ahogy még volt vize. A malmok kerekeit, a víz helyett, maguk az emberek forgatták egy bámulatos találmány segítségével [a krónikás nem írja le], amelyre a szükség tanította meg őket. Sokan csak főtt búzát, vagy más gabonát ettek, szeptember 8. A szüret befejeződött, pedig máskor októberben szokott vége lenni. Ezután jött a [1794/95-i] tél, amely rettenetes hideget és bőséges havat hozott. Ezt kísérte a mindenben való szükség és éhínség. A marhák alig állottak lábukon, hiszen a szénát és a szalmát, amely az előző évekről valahogyan megmaradt, már a nyáron elfogyasztották. Lehetetlen igazában leírni az éhség miatt síró nép sóhajtásait. A tojás darabja egy garas vagy még több volt, a közönséges kenyeret fél forinton felül adták . . . 1798. szeptember 13. Du. 2 óra előtt váratlanul olyan jég hullott, hogy a zárdának az udvar felé eső ablakait majdnem mind beverte, a szőlőkben nagy kárt okozott, különösen Vüontán. Hallottuk azt is, hogy Hatvan körül a jég a madarakat agyonverte, különösen a seregélyeket, úgyhogy zsákszámra szedték össze azokat. Ezért közvetlen a jégverés után megkezdték a szüretet, november 9. Nagyon csöndes és meleg eső volt, mégpedig villámlással és mennydörgéssel. 1799. június 4. Este 8 és 9 óra között akkora felhőszakadás volt, hogy Gyöngyösoroszi faluban több házat összedöntött, 15 ember vízbefullt, köztük két szülés előtt álló asszony. Még két ember hiányzik, ezek egyike talán az, akit néhány nap múlva Adács mellett a folyóból holtan húztak ki. A solymosi juhászt Gyöngyös- püspökinél fogták ki holtan. Egy csecsemőt pólyában levitt a víz Árokszállásig és ott élve találták meg. Az ár a Gyöngyös folyó minden fahidját elvitte. A víz a Mátrán túl Párád környékén szintén nagyon sok kárt okozott. 1800d január—március. A tél az előző évi Sz. Katalin (nov. 25.) ünnepe körül kezdődött és majdnem március végéig tartott. Nagyon hideg tél volt, mértéktelen sok hóval. 7 A gyöngyösi História Dornus első kötete 1814-gyel végződik. Ebben a munkában csak a XVIII. sz. megfigyeléseit közöljük.
