Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1799 401 kon és dereglyéken közlekednek. Ezen nap dél körül esett le az első idei hó. (N. C., dec. 21.) december 18. POZSONY. Ezen nap óta nemcsak számottevően hideg az időjárás, de gyakran havazás is akadályozza a postaforgalmat. A DUNÁn megindult a jégzajlás, de egyelőre még dereglyéken közlekednek. PEST-BUDA. A hajóhidat leszerelték. (P. Z„ dec. 27.) december 23. SÁROSPATAK. ,,. . . éppen Karátsony előtt való estve, a’mikor a’ hó sűrűn esett, a’ villamás,386 387 még pedig igen szembetűnő lobbadozásaival387 a, napkeleti határt körül futotta ’s estvéli 6 órától fogva 9 óráig tartott.” (M. K., 1799.) december 26. POZSONY. Karácsony óta a hideg mind szigorúbbá vált. A Duna már 27-én Fischamendnél és 29-ről 30-ára virradó éjjelen Pozsonynál beállott és a Duna jegén 30-a óta közlekednek. A Morván is áll a jég. A viharos időjárás a postakocsi forgalmát igen megnehezítette. (P. Z., dec. 31., 1800. jan. 3.) december 27. PEST. A napok óta növekvő hideg már a —18 C°-t érte el, az un. Margitszigetnél oly erős jégkéreg képződött, hogy megkezdődött azon az átjárás. A Duna mindkét partján állott a jég, s a keletkezett jégtorlasz miatt nehézzé vált a közlekedés . . . (N. C., dec. 28.) december 30. BÁRTFA. A hideg igen erős s a nagy hó az összes utakat elzárta, a felhozatal megakadt. Tüzelőfa hiány. Az állati járványok miatt a termények ára esett, az óbor drágább lett, az ujbornak nincsen ára. (V. O. P. Z., 1800. jan. 12.) december 30. BUDA. A hideg fokozódik, több napja tart az északi szél. A Duna befagyott, s 30-a óta rendesen átjárnak rajta. (I. h., 1800. jan. 2.) december 30. PANCSOVA. A gyakori havazások, a Száva és Duna jégzajlása miatt Belgrád felé szünetel a közlekedés. E miatt már 3 török postajárat is elmaradt. (I. h., 1800. jan. 12.) december. PEST. Most folytatom megfigyeléseimet 1799 évről. A téli fagy már a múlt év [1798] december 8-ával elkezdődött és december 20-áig folyton erős- bödött, majd némileg enyhült, hogy mintegy erőt gyűjtsön. Szél kerekedett, majd szélvésszé erősbödött a délkeleti szél, és oly erős fagyot hozott, hogy december 26-án a hőmérőn Fahrenheit szerint —18°-ot (—27,8 C°), sőt helyenként még annál is alacsonyabb hőmérsékletet mértek. Szinte az egész természet megdermedt. Majd két napi enyhülés következett, hogy december 30-ától mintegy uj erőre kapva január 24-ig kitartó hideg időjárásunk legyen. Február 8-án vesztett valamit erejéből, hogy azután február 11-én ismét —15 F° ( — 26,1 C°) alá szálljon a hőmérséklet. Végül február 17-én legyőzötten félrevonult, hogy mintegy lépésről-lépésre helytadjon az elfogadhatóbb időjárásnak. így is 71 napon ál szinte elviselhetetlen hideg kínzott meg minket s végül kidühöngte magát. Végre március 7-én éjjel megmozdult a Duna jege, miután 72 teljes napon át nehéz sziléziai kocsik és hozzá hasonló teherszállítmányok biztonságosan átkeltek rajta. A Duna jegének vastagsága a 3 lábnyit (96 cm) is elérte. A hirtelen olvadás miatt aztán ki is áradt és 70 külvárosi ház össze is omlott. Ilyen volt tehát a tél, amelyhez hasonló kemény hideg csak 1700-ben volt. De az előző év (1798) is eltért 386 Sok jel északi fényre utalna, de akkor éppen hazánkban nem volt északi fény. Lehet hogy távoli zivatar volt gyakori villogással, bár télen ritkán fordul elő ilyen hosz- szantartóan. 387 „lobbadozás” am. lobbanás. inozzanatos cselekményre utal. K. J.
