Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

állást. Az 1789-it y2 lábbal túllépte, de ebben az évben mégis 3 láb és 2 hüv.-kel alacsonyabb volt, mint 1712-ben és 2 láb, 7 hüv.-kel maradt az 1775 évi árvíz szintje alatt. (I. h., márc. 9.)

március 6—7. PEST-BUDA. 230 év alatt az ez évi volt a harmadik legnagyobb árvíz a testvér fővárosban. A „Jelenkor” szerint Pesten a Molnár utca 153 sz. házban egy kövön ennek az áradásnak a magassága is fel volt jegyezve, még pedig 23 láb, 1 hüvelyk és 3 vonalnyi, ami megfelel 7,262 méternek. (Pest, Ic. 1838. jún.

30.)

PEST-BUDA. ,,A Duna árvizének szintje jégtorlódás miatt 7,43 méterre emelkedett.” (Zawadowski, I. 30.)

március 8. POZSONY. Az árvíz elvonult, a Duna visszatért medrébe, az okozott károk igen tekintélyesek . . . Legtöbbet szenvedett állítólag a CSALLÓKÖZ, mely teljesen víz alá került.

BUDA. Itt is 25-én vonult el a jég, reggel 7 és 8 óra között, de a Gellérthegynél ismét torlódott, s oly erősen állott, hogy másnap közlekedhettek rajta s még márc. 3-án is állott a jég. (P. Z., márc. 8.) március 9. POZSONY. Elindult az első gőzhajó Pestre. (I. h., márc. 12.) március 9—11. PEST. Ezen két nap alatt a víz már majdnem teljesen visszatért medrébe. Az árvízkár nagyobb lett volna, de a váci töltés az árvizet feltartotta. (N. C., márc. 12.)

március 10. KALOCSA. A Duna annyira kilépett medréből, hogy a városba vezető összes utak mélyen a víz alatt állanak. A kiöntés a parttól 2 mérföldnyire terjed. A várost teljességgel víz veszi körül, s magassága egyes mélyebb helyeken eléri a 1 y2 ölet, egyébként 2—3 lábnyi mélységű. 300 ház vízben áll, ezekből már 73 összedőlt; 4 ember a vízbe fűlt. Tegnap a székesegyház kusztosza [gondnoka] egy tutajon átkelve két embert, akik csónakjaikból kiesve egy fába kapaszkodtak, megmentett, ő maga azonban a vízbe fúlt. (I. h., márc. 21.)

március 13. KOMÁROM. Az árvíz a CSALLÓKÖZ lakóit érzékenyen sújtotta, Komáromot a védgátak megvédték, s a szigetközön az árhullámok akadálytala- núl pusztítottak. A lakosság egy része még idejekorán a sziget egyes kiemelkedő magaslataira menekült, s ott százával helyezkedtek el. Az árhullám igen nagy sebességgel érkezett. GUTÁn mintegy 180 ház bedőlt. MEGYERTS és KESZEGFALU lakosai elmenekültek, részben a Maitini vendéglőbe, részben a Szakállas nevű hegyre. MEDVE (Pozsony m.) község teljesen elpusztult; KOMÁROM-ban is fulladtak meg emberek; az árvízkárosultaknak itt 2 nap alatt 4000 kenyeret sütöttek, és több mázsa lisztet osztottak szét. (I. h., márc. 30.)

március 14. PEST. A Duna visszatért medrébe; a városban nagy károkat okozott. Sok gyengébben épült ház bedőlt, egyesek megsérültek . . . Gyűjtés indult az árvízkárosultak megsegélyezésére. (N. C., márc. 14., 16.) március 16. POZSONY. A repülőhidat beszerelték. (I. h., márc. 23.) március 19. PEST-BUDA. Az árvíz a külvárosokban számottevő kárt okozott. 75 vályogból épült ház részben bedőlt, részben megsérült. A Belvárosban is egy háznak pincéje beomlott, s a ház bedőlésétől tartanak. (P. Z., márc. 19.) március 27. PEST és BUDA közt már áll a hajóhíd és a mai nap megindult a forgalom. (I. h., ápr. 2.)

március. BUDA. 1799-ben a márciusi jégolvadáskor nagy árvíz volt, az Anna templom főoltárának minden lépcsője víz alatt állt. (Schoen, 237.) március. PEST. ,,Az ár a váci gátat fenyegette, a pesti külvárosokat viz alá helyezte