Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
454 1799 dolgozó kézre van szükség. A dereglyék felhúzása is nehézzé vált. A víz nagyon megáradt. A jég megtörte után a vízállás 1 óra alatt 5 1/2 lábbal esett. (N. C.. márc. 5., és P. /., febr. 26.) február. 25. BROKUNYEVÁC. (Horvátország.) A szigorú tél alatt sok helyen a bor a hordóban megfagyott; a gazdag borkészletek fele veszett így el. . . (I. h., márc. 7.) február 27. GYŐR. A jég elindult. A Duna közepén a jégen járni lehetett, a partok mellett csónakon közlekedtek. 21-én este itt is villámlott mint BÉCS-ben, SOPRONban és POZSONYban. (I. h., febr. 26., márc. 5.) február 28. PEST. A téli napok 16-áig tartottak. 17. délutántól kezdve nap mint nap 0° feletti hőmérséklet volt. A Duna vízállása a partjain lesüllyesztett mérce szerint 28-áról márc. 1-ére 9, másodikára 6 és harmadikára újabb 4 hüvelykkel emelkedett. (N. C., márc. 5.) február. 28. PEST. Du. 10 perccel 2 óra után a Duna jege újból megindult, de 6 perc múlva ismét megállóit. Helyenként a vonuló jég ölnyi magasságra torlódott s 300 lépésnyivel nyomult előre a jégpáncél s másnap újból megindult a közlekedés. 48 óra alatt a vízállás 48 hüvelykkel emelkedett. KOMÁROM. A Duna kiáradt és a postautakat teljesen elöntötte. (I. h., márc. 2.) február. 3. PEST.381 olvad, déli szél és eső; a Duna 9-ére már 6 1j2 lábnyira emelkedett, a jégtakaró változatlan maradt. 10—12. újabb hideg időjárás a Duna vízállása 5 lábnyira esett. 20-ától kezdve a hőmérséklet 0° fölé emelkedett, a vízállás 21-ére 1 hüvelykkel, 22-én 22 hüvelykkel emelkedett. 23-án 3 1/2, 24-én 4 :l/2 és 25-én 6 hüvelykkel, továbbá 26-án 9 hüvelykkel. 25-én este 1/2 8 felé megindult a jég, amire a két város lakosságát ismételt lövésekkel figyelmeztették. 10 perc után a jég újból megállott. A Duna mintegy 700 lépésnyire megtisztult. A simára fagyott jég vastagsága febr. 23-án 21 hüvelyk [57 cm] volt, a torlódott jégé 3 1/2 lábnyi [112 cm]. (I. h., febr. 28.) február. PEST-BUDA.382 A Duna árvizének szintje a jég torlódása miatt 7,43 méterre emelkedett. (Zawadowski, I : 30.) február. ARAD. A külső városban a Maros árvize miatt sok ember a padlásra menekült. (M. K., márc. 19.) február vége. SZEGED. Éjfél után hideg, szeles időjárás mellett holdszivárvány. Az eget déli irányban köd takarta el, s a holdnak háromszoros udvara volt. Reggel felé a köd csökkenő sűrűséggel s fehérséggel borította az eget. Középütt az ég sötétkék és csillagos volt. A köd északi részében megjelent a szivárvány s mint egy két órán át tartott. A szivárvány szélessége kb. 7° volt, de nagyobbodó magasságban mindig keskenyebbé vált. A jelenség teljesen fehér volt, s hiányzottak a nap szivárvány színei ... (I. h., márc. 30.) március 1. POZSONY. Igaz ugyan, hogy a pozsonyi jég kár nélkül távozott, de aznap éjfélkor, Pozsony felett elszakadt jég hatalmas táblákkal és vízzel jött, úgyhogy a balparton igen nagy károkat okozott. Nemcsak a part melletti cölöpöket döntötte ki, hanem a partfalakat is rombolta, az utakat házmagasságú jéggel borította, a parton volt vízimalmokat összenyomta, sok kisebb és nagyobb hajót a jég összezúzott, hanem a Duna kiöntése is egyéb nagy károkat okozott. A Duna tovább árad. A Csallóközben IVANKA községet az ár elöntötte, s 381 Majláth: János a budapesti árvizekről írott kisebb dolgozatában megjegyzi, hogy a belvárosi Váczi utca 153. sz. házon tévesen 1798-at véstek a kőre 1799. helyett. 382 Zawadowski s mások is ezt az árvizet 1798 alatt vették fel. Ez a nagy árvíz tényleg 1799 februárjában volt, amint azt már Majláth János megállapította.
