Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
450 1798 december 26—31. TALMÁCS. (Szeben m.) Hatalmas hóvihar, egyes völgyekben 10—12 lábnyi magas volt a hó. Egy sátorban meghúzódott házaspárt a hó eltemetett, de 29-én sikerült azokat kiásni, az asszonyt már csak halva hozhatták ki. (P. Z., 1799. febr. 1.) december. BELGRAD. A Balkánon igen nagy hideg volt. Néhány török lovast Belgrádba való megérkezésükkor holtan vettek le lovaikról. (N. C., 1799. jan. 5.) december 22. BERECK. (Háromszék m.) „Karátson’ szombatján380 oly kegyetlen szél kezdett uralkodni, a’-mi-néműre még a’ koros emberek sem emlékeznek; a’ mérges Ojtoz’ szele az irgalmatlan Nemere’ szelével magát egyesítvén, oly keményen fújtak, hogy azoknak erejeket még a’ leg erőssebb emberek is künn el nem szenvedhették. Tetemes károkat okoztak, tsűrökct, házakat, istálókat öszsze rontottak, a’ fedelit számtalan épületeknek széljel szórták, a’ melyeket a’ szél ellenében való oldalánn meg nem kezdhettek, a’ jukakonn magokat bé- furták, ’s a’ fedelét ki ütötték, egy szóval oly rémülést okoztak sok emberekben, hogy házaikat az István mártír napjára [dec. 26.] való virradóra oda hagyták, és egyebet a’ reméntelen halálnál nem vártak.” (M. K., 1799. jan. 25.) december. FILME. Az év utolsó napján Zengg [Senj]és Eiumeközött oly heves bóra dühöngött, hogy a vihar szekéren útban lévő embereket kocsistól és állatokkal az Adriába sodort. Néhány hajó is tönkrement. A kikötőkben veszteglő hajókat kivitt a tengerre, lisztes hordókat elgurított, házak fedeleit elvitte, ökölnagyságú kövek repültek a levegőben. (P. Z., 1799. jan. 8.) december. FILME. Az év végén szigorúan hideg időjárás, valamint a dühöngő bóra oly erős volt, amilyenre emberemlékezet óta nem tudnak példát. Erre január [1799] első napjaiban leesett hó két arasznyi is volt s három napig megmaradt — máskor 3 óra alatt elmegy — a zenggi úton 2 ember és 4 ló megfagyott, s a kikötőben élelmiszerrel megrakott hajó elsüllyedt, a személyzet azonban megmenekült. (I. h., 1799. jan. 11.) december. MAGYARIGEN. (Alsó-Fehér m.) ,,A hideg Karátsony második éjtzakáján olyan nagy volt, hogy a’Thermometrum a’ fagylaló pontonn alóli 23 Grádusra [—28,8 C°] leszállóit, és így három grádussal volt nagyobb hideg, mint Bécsben 1776-ban . . .” (M. K., 1799. jan. 22.) 1798. KISKUNHALAS. ,, 1798-dik esztendő emlékezetes lett arról, hogy a gabonának és szénának középszerű termése mellett, az itt való szöllők könnyen 40 ezer akóra számiáltatható bort termettek; de jóságokra nézve a múlt esztendei borokhoz nem is hasonlíthatók.” (Tóoth J., 45.) — PEST-BUDA. Zawadowskinál s az általa használt régebbi forrásokban említett 1798. évi árvíz tényleg 1799 februárjában volt, amint azt már Majláth János is megállapította. — SOPRON. Szigorú telünk [1798/99] volt —20, —21 C° hideggel. A szőlőtőkék elfagytak. Ennek ellenére jó gabona és bortermés volt. (Bruckner.) — SOPRON. Ebben az évben a búza, rozs és egyéb termények jól sikerültek, továbbá gazdag és igen jó bortermés volt. (Csatkai-Petz, 57.) — SOPRON. Karácsony napján oly szigorú hideg idő volt, hogy az emberek majdnem a szobában fagytak meg. Ezen a télen szőlőtőkék is kifagytak. (Bruckner- Schürtz, 109.) — SZATMÁRNÉMETI. N agy hernyójárás volt [ír annak pusztításáról] „. . . s a 380 „Karácsony szombatja” adott esetben csak is a „karácsonyest” napja lehet. A nemere még 26-án is dühöngött.
