Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1798 447 hőség — hogy a legöregebb emberek sem emlékeznek ilyen bőségre. (I. h., júl. 31.) július 20. SZÉKESFEHÉRVÁR. ,,Sz. Jakab havának 20-kán 57 birkát a’ menykő agyon csapott . . .” (H. K. T., júl. 29.) július 23. DIAKOVÁR, ERDŐD, KARLOVIGA és ÚJVIDÉK vidékén és környékén oly sűrű s nagy jég esett, hogy a legtöbb szőlőben a tőkék fürtjeit és leveleit leverte. Szüret nem lesz. (N. C., aug. 12.) június—július. BEREG M. „. . . Június és Július szertelen essőzéssel múlt el. Épen Jakab [júl. 25.] napjával együtt derültek fel reánk a’ valóságos kánikulai meleg napok, ’s ez a’ levegőnek és hosszas essőkből, rekkenő ’s tartós melegre való által változása okozhatta, hogy marháinknak a’ sok essőben és sárban le ázott körmeik, a’ következett forró melegségekben majd mind ki száradtak.” De szájfájás is volt, mint máshol az országban. „Jakab naptól Sámuel napjáig, az az 25-dik Júliustól fogva 20-dik Augustusig szakadatlanul tartott nállunk az igaz meleg nyár; . . .” (M. K., nov. 27.) augusztus 5. TEMESVÁR. Borzalmas zivatar volt, a villám többször lecsapott, a színházba is, de nem gyújtott. Az elővárosban azonban villámcsapás következtében egy ház leégett. (P. Z., aug. 10.) augusztus 9 10. PEST-BUDA. Este erős zivatar tört ki, amely éjfélig tartott. 10-én reggel újabb zivatar, Budán három helyen csapott le a villám, 5 órakor egy házba csapott a villám, amelynek padlásán 1000 köteg szalma volt, s lángra lobbant. A tűz elterjedését megfékezték. (N. C., aug. 12.) augusztus 10. KALOCSA. Éjjel néhány órán át nagy zivatar volt. Este 9 óra után a villám belecsapott a székesegyházba, s tüzet okozott. (I. h., aug. 16.) augusztus 17., TEMESVÁR. A beállott aratási idő miatt a sáskák pusztítását végző parasztokat érthetően nem lehetett ennél a munkánál visszatartani. A hatóság elrendelte, hogy a környező községek parasztjai kötelesek 12 oka379, kb. 1/2 köböl sáskát kell zsákba gyűjtenie, mégpedig a kora reggeli órákban napkelte előtt, amikor még dermedtek s repülni nem tudnak. Ezeket be kell vinni Versecre, ahol a zsákból egy gödörbe ürítik a sáskát. Néhányat mutatóul a magy. kir. Helytartóságnak is felküldtek, Budára. (P. Z., aug. 24.) augusztus 17. TEMESVÁR. A Bánságban az idén legnagyobbrészt áldásos termésünk van, főképp gabonában. A kukorica sok helyen nem sikerült. A rizs már virágzik, s jó termést ígér. Rizst évről évre többet ültetnek a Bánságban. Számottevő kivitelük is van, még Törökországba is. Alvizi [ ? ] Pál Dettán évi 2000 mázsát is termel, s olv kitűnőt, amely a milánói rizs szépségét megközelíti . . . (Uo.) augusztus 17. KAPOSVÁR. Szörnyű szél volt mely sok kárt okozott. A városban ,,a’ házakat le düjtvén, embert is ölt, vidéke körül pedig sok házak’ fedelét el rontotta, ’s az erdőkben a’ nagy erős élőfákat ketté törvén, ’s tövekből ki tekervén, a’ föld színére fektette.” (M. K., szept. 11.) augusztus 24. SOMOGY M. A sok esőtől a gabona csírázik. (Uo.,) augusztus 25 — 27. PEST-BUDA. A kánikula majdnem elviselhetetlen volt; 25-én északi szél kerekedett, 3 napig tartott, s a levegő annyira lehűlt, hogy 26 és 27-én a hulló eső között hópelyhek is voltak. A vihar a fákat és a szőlőtőkéket is megtépázta. Egyes gyengébb háztetőket lesodorta, vagy megsérültek. 27-én de. a Fess f. ház előtt a Váci utcában a tűzfal egy darabja reá esett egy zsidó emberre, akit halálos sérülésével a kórházba vittek. (N. C., aug. 30.) 379 „Oka” (okka) török súlymérték. 1 oka ara. 1,281 kg, tehát összesen 1 5% kg.
