Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1798 445 április 9. PEST-BUDA. A lakosság nagy része régi szokás szerint húsvét másodnapján a Gellérthegyre ment. Du. 5 óra felé fekete felhő vonult fel nyugat felől, s hirtelen sűrű záporeső szakadt le, az emberek a házakba menekültek. (Uo.) április 16. VESZPRÉM. ,.Április 16-án beállottak az enyhe tavaszi napok. Különben az egész tél a többszöri fagy dacára igen enyhe volt.” (Bolgár, 21.) április 22—28. BEREKBÖSZÖRMÉNY. Szent György hava hetiben a rozsnak kibujkált a feje. (Nagy J.) május 2. KISMARTON. Délben kitört zivatar alatt több villámcsapás történt. Az egyik villám Nugyhöflány kis kápolnájába csapott, s mintegy 12 ember — akik oda menekültek — annyira megsérültek, hogy négyük felépülése kétséges, a többiek megmentését reményük. A Kismartonba kijött irgalmasrendi barátok vették őket gondozásba. (P. Z., máj. 8.) május 9. KAR L0V1CA. Múlt héten kiadós eső volt. A jövő héten kaszálhatnak. A gyümölcsfák a múlt év óta tele voltak hemyófészkekkel, azonban néhány hatalmas zivataros eső s villám elpusztította azokat. Több természetvizsgáló szerint a villámok ezeket a kártékony állatokat elpusztíthatják [?]... (N. C., máj. 20.) május 10. DEBRECEN. Borzalmas zivatar dühöngött SÁMSONban, ahol a villám a templom tornyát sújtotta. A templom leégett, s a harangok részben elolvadtak. Ugyanekkor egyik közeli tanyáról a parasztok terményeket szállítottak haza; a villám 3 lovat agyonsújtott, de sem a parasztnak sem gyermekének s a kocsinak haja nem történt. (P. Z., jún. 29.) május 14. DEBRECEN. Igen erős hideg miatt sok szárnyas állat elpusztult. ESZÉK. Oly nagy hideg lépett fel, hogy a lakásokat fűteni kellett; a gyümölcsnek azonban nem ártott. — BELGRAD vidékén kitört állati járványok miatt határzárlatot rendeltek el. (Uo.) május 21. SELMECBÁNYA. „Alig mutatkozott a’ selmeczivölgyek ’s hegyek köztt 1798-ban az életet kölcsönző tavasz, midőn egyszerre május 21-kén éles hideg éjszaki szél emelkedett, melly felhőket hajta-össze, ’s rendkívüli hó fergeteggé vált. Rövid idő múlva magosabban feküdt a hó egy arasznyinál s éltétől meg- fosztá számos gyapjas állatot a’ legelőkön. A’ hideg olly kemény volt, hogy nehány ló a’ mély völgyekben megmerevedett. Néhány óra múlva azonban ismét kitisztult az ég; a’ víz patakokban folyt le a’ hegyi folyókba, ’s a’ bánya - mívelésnek nagy hasznára szolgált.” (Re. I. 1835 : 343.) május 22. GROBNIK. (Fiume mellett.) Oly hatalmas bóra dühöngött, amilyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek. Úgy látszott mintha a világvége volna. A keleti szél gyakori esőivel még növelte a helyzet súlyosságát. Számtalan háznak levitte a vihar a fedelét, s néhány ház be is dőlt. A hegyeket nagy hó borította, amely sok embert és néhány száz juhot s állatot betemetett. Az istállókban néhány ezer juh és bárány megfagyott. Sok ezer hatalmas fát kettétört, részben gyökerestől kitépett. Az áldásosnak ígérkező gabona s a széna- termés majdnem teljesen elpusztult, úgyszintén néhány szőlőkertet megsemmisített. A legkülönösebb és legcsodálatosabb, hogy FIUME vidékén két szivárvány volt látható; az egyik északon, a másik nyugaton még pedig 12. óráig tartott a jelenség.378 A tengerparton zivatar volt, s attól két órányira a hegyekben havazott, s a szelek szokatlan erővel dúltak. A vihar a tengeren még rettenetesebb lehetett, mert tönkrement hajók faroncsait találták a partok mentén. (P. Z„ jún. 5., és Re. 1835. I. 343.) 3,8 Két különálló zivatarfelhő záporos cseppjein keletkezhettek.
