Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

február 11. POZSONY. A repülőhíd ismét üzemben van. (P. Z., febr. 14.) február 19. VESZPRÉM. . . febr. 19- én már oly szép és enyhe napok jártak, hogy mindenütt megindult a tavaszi munka.” (Bolgár, 21.) március 3., 10. VESZPRÉM. ,,. . . 3 -án havazni kezdett, az összefújt hóhalmokra uj s még nagyobb mennyiségű hó esett; 10-én pedig oly hideg volt, hogy a hőmérő — 6 R fokon [ — 7,5 C°] állott több napig, ugyanekkor a szentgáli úton több ember megfagyott.” (Uo.)

március 21. SOPRON. Sok hó esett s oly hideg lett, amilyen ekkortájt emberemlékezet óta nem fordult elő. (Bruckner., Michel, 440.) március 27. Z1MONY. A Szára oly alacsony vízállású, hogy nagyon megrakott hajók azon nem közlekedhetnek. ESZÉK és KÁROLYVÁROS között több mint 200 hajó vesztegel . . . (P. Z. ápr. 4.) március. BEREG M. „Februárius végén, ’s Mártius elein szép tavaszi napok jártak, de Gergely [márc. 12.] és József [márc. 19.] napja között, ’s azutánii is egy néhány nap kegyetlen hideg volt. Most [ápr. 14. ] igen kívánatossá lett az idő, a’ kövéritő essők, és melegítő napok által.” (M. K., máj. 5.) április 17., 18. ZILAH. Húsvét hétfőién és keddjén szénát hordtak be. (Ormay I.,

V.U., 1934. dec. 30.)

április 25. ZILAH. A kasznár sajátkezűleg dinnyét vetett. (Uo.) április. ZILAH. „Nyirsédről [Szilágy m.] hoztak négy kis szekér fát, mellyből kettő sem támad; igaz, hogy sáros az út. . .” (Uo.) április, május. MÁRAMAROS M. (máj. 12.) A fákon igen sok a hernyó, a megye elrendelte azok szedését, s 3 forint bírságot ró ki azokra, akik nem engedelmeskednek. Április (j-án kiszóltak a szolgabirák ellenőrzés végett. Akadtak gazdák, „a’kik készebbek voltak gyümölts termő fákat előre kivágni, mint a’ bírságot lefizetni.” A büntetést elkerülték, de nevetségessé váltak. (M. K., jún. 6.) április—július. RÁCKEVE. Április 24-e óta nem volt olyan eső, amely a földet legalább iy2 ujjnyira megáztatta volna. A nagy szárazság miatt már Sz. Iván napján [jún. 24.] ami itt még nem történt meg — kezdődött az aratás „vagy inkább a’ búza kaszállás. Sarlós B. Asszony napján (júl. 2.) egy hétre már vége is lesz az aratás-kaszálásnak, pedig rendesen ilyenkor kezdették. Gyenge termés. Árpa, zab, kukurica, kerti zöldség itt nem termett.” (I. h., júl. 18.) május. ZILAH. ,,E hó elején, a nagy melegre való tekintettel megint csak dinnyét plántált a kasznár, sejtvén, hogy meleg nyár jön.” (Ormay.) május, június. ZALA és VAS M. Májusban eső nem volt. Június elején kevés eső, amelyre a sárguló búza újból zöldült. . . (M. K., júl. 4.) június. ZILAH. „A hó elején már megérett a cseresznye s a nagy melegben sietni kellett a szedéssel.” (Ormay.)

június. BOZÓK. (Hont m.) A sáskák igen tömegesen jelentek meg. Pusztításuk ellen több mint 2000 parasztot mozgósítottak az Egyetem alapítványi birtokán, de a sáskák mindjobban elszaporodtak; még több embernek kellett a megmaradt vetemények megmentésében részt venni. (P. Z., jún. 30.) június 23. BÁRTFA. ,,. . . délutáni 4 órakor tyúktojás nagyságú jégeső arasznyira (18 cm) födte be a föld felületét.” (Myskovszky, 130.) július 2. DEBRECEN. Igen hideg, viharos időjárás volt s 3 mérföldnyire a várostól

* MISKOLC megfigyeléseit 1. a (i. (533. o.); TEMESVÁR 1. a 7. (541. o.); KÉSMÁRK 1. a 8. (559. o.) Függelék alatt.