Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

azon helyett igen nagy bővsége vagyon az Oláh Országi sertés húsnak, melly- nek fontja garason árultatik.” (M. K., ápr. 8.) március 20. LOSONC. „Itten minden felettébb óltsó. Egy jó szekér szénát 4,5 forinton, a’ kétszeres életnek kiláját 30 garason, egy meddő tehenet 12 ’s 14 forinton széltibe lehet venni, hanem a’ hízott ökrök, mellyek többnire fel fel hajtatnak, olly drágák, hogyha az ökör nagy és jó kövér 100 forintot is meg adnak érte a’ kupetzek.” (I. h., ápr. 5.)

március 21. MÁRAMAROS M. „Itten is mindenfelé nagy pusztítást teszen a’ himlő, holott ismét olly kellemetes napok járnak, mint Februáriusban. A’ marha drágulni kezdett és a’ marha hús árra [fontja] is két krajtzárról háromra hágott. Az életnek az árra, tsak egy állapotban vagyon . . .” (I. h„ ápr. 8.)

március 28. ZIMONY. Mintegy félórán át tartott erős szélvihar több háznak fedelét levitte, részben háztetőket erősen megrongált. (P. Z„ ápr. 8.) március. PELEJTE. (Zemplén m.) „Nálunk is valamint másutt az egész télen olly szép és meleg idők járnak, hogy a gyenge méhetskék is köpüjökből minden nap ki ’s bé járkáltak, a’ fák bimbóztak, és a’ gazda emberek is szántottak. Ha nem most már egy holnaptól fogva hideg szelek, kemény derek és ollykor sűrű havak is uralkodnak, a’ kiknek kedvek ’s szükségek vagyon a’ jégre, bőven meg tölthetik jég vermeiket. Itten is sok helyeken tüzet a’ levegő égből le húlni láttak, a’ hová futott emberek olly forma vért szemléltek a’ földön, mint mikor az ökör mentibe vizeli.” (M. K„ ápr. 15. A levél kelte márc. 17.) március. VESZPRÉM. „Itt nálunk a’ téli és farsangi napok olly kellemetesek voltak, mint a’ legszebb tavaszi és nyári napok. Hanem bezzeg Mártzius holnapja annyira meg ijesztette az embereket szeles, fergeteges nagy havával ’s kemény hidegével, hogy sokaknak barmaik élelméről és tüzelő fájókról különös módot és mesterséget kellett ki találni.” (I. h., máj. 3.) március—április. LIPCSE. (Liptó m.) ,,A’ múlt Martiusban, és a’ most folyó holnapban .... olly nagy hidegek, kedvetlen szelek, és havak járnak [a meleg tél után], hogy lehetetlen az embernek a’ szobából ki lépni, lehetetlen a’ kertekben, szöllőtskéinkben [szőlő Liptóban házi kertekben van csak] és a’ mezőben valamit dolgozni, vagy vetni. Igen sok volt a medve és a farkas is a Tátrában a’ mennyire a’ leg vénebb emberek sem emlékeznek . . .” (I. h., ápr. 22.)

május 27. SOPRON. Du. 5 órakor a város körül 5 zivatar is volt. NAGYMARTON- ban tyúktojás nagyságú jég esett; a Lő vérek és a Sonnenberg dűlő szőleiben kárt is okozott. (Csatkai— Petz, 50.)

május 28. JÁSZBERÉNY. Du. bősége s eső szél nélkül; a villám egy házba becsapott, de csak kisebb kárt okozott. (Ferencesek, Merk.) tavasz. SOPRON. Tavasszal a szőlőkben minden szépen mutatkozott, májusban mindig hideg idő járta, úgyhogy a szőlő lepergett. Bor kevés termett és savanyú. Május végével a jégverés a szőlőkben és terményekben sok kárt tett. A gabona kevés termett. (Bruckner.)

július 1. EGYHÁZASBÁST. (Gömör m.) ,,A’ Magy. Országi parasztság azt tapasztalta az idei plántákon, hogy a’ természet rendkívül munkálkodik a’ gyümölt- sök [termés] hozásában, mert a’ tök, ugorka és dinnye, minekelőtte még virágzottak volna, már gyümöltsöket hoztak, mellyeknek a’ végén bizonyos bimbó forma tokotska látszik, de az is igen kitsin, mellyből a’ virágnak kellene ki búvni. És ez, midőn öt ’s hat levél ki jött volna a’ gyökérből, már tapasztalta- tott. Hasonlót tapasztaltam magam is a kukuritzán, a’ melly mindjárt az első