Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
432 1795 s még a szomszéd faluba is alig mehetnek el az emberek. Igen szigorú a zárlat mindenfelé ... (I. h., okt. 9.) szeptember. SZEKSZÁRD. A többszöri zivatar és jégeső annyira pusztította a szőlőt, hogy igen rossz termés, illetve szüret adódott. (M. K., okt. 2.) október 10. DEBRECEN. ,,. . . mondhatni semmi szüret nem volt, mert csak puszta egres termett, amely csak ecetnek való volt. Csodálatos, hogy a TISZÄ mellett néliány helységben és a NAGYKUNSÁGON, mint KARTZAGUJSZÁLLÁ- SON kiadós volt a szüret, a bor azonban igen rossz minőségű.” (Balogh—Auer, Ij. LVL, 1952 : 119.) október 22. MISKOLC. ,,Itt derekasan foly a’ szüret, ’s minden emberi reménység felett jól fizetnek a’ szöllő hegyek. A’ tavali borok különösen készülnek, és ha még vagy 3 forrást ki állanak, példa nélkül való jó boraink lésznek.” (M. K., nov. 6.) november 11. ÚJVIDÉK. ,,Az egész szüreten által igen szép, és a’ szüretelésre nézve hasznos tavaszi meleg idők jártak, hanem Novemberben el kezdődött a’ sok essőzés, és Sz. Márton napja [nov. 11.] egészlen fejér köntössel volt bé borítva.” (I. h., dec. 1.) november 28. SZATMÁR M. „Ezen hónapnak eleje olly irgalmatlanul köszönt bé hozzánk a’ téllel, hogy már szinte kétségbe estünk, öszve vetvén debegés-ün- ket372 a’ tavalyi Országos télnek emlékezetével, de már most alább alább hagyott a’ hideg, és úgy láttyuk, hogy köz beszéd szerént meg vetett volna a’ tél.” (I. h., dec. 25.) november. DEBRECEN. ,,. . . elején hideg és nagy hó lett, hogy még a szőlőt sem lehetett elfedni.” (Balogh—Auer, I.j. LVL, 1952 : 119.) 1795. DEBRECEN. „Igen havas és tartós tél; száraz tavasz; májusban a nagy fagy a gyümöltsöket elseprette; forró nyár; Drágaság.” (D. M. K., 1831.) — ERDÉLY. A tavaszi szárazság miatt igen gyenge volt a termés. A Mezőségen a kukorica gyenge termést adott, s egyes helyeken lekaszálták vagy kiszántották a kukoricát, oly gyengén fejlődött. (M. K., okt. 19.) — FEJÉR M. Duna áradás. (Károly I. 16.. Zawadowski I. 37.) — FÜZESGYARMAT, és SZEGHALOM, lásd 1794 alatt, 419. old. — KERTA. „1795-ben hosszú erős tél, ismét felhasználták a zsuppot takarmánynak.” (Sülé 314.) — OROSHÁZA. A nagy aszály következtében aratás jóformán nem volt. (Haan L., Békés. I : 261., Karácsony J., Békés. II : 249.) — PEST-BUDÁN a Duna ugyancsak kiöntött s az árvíz 8 napnál tovább tartott. (Zawadowski, I. 41.) — PEST. „1795-ben Ferenc külső városban sok ház dűlt öszve,” [árvíz következtében] (Patacsich, I. 55.) — RÁCKEVE. „Ezen esztendő — minden tekintetben — közép termésű volt.” (Magdics, 154.) — SOPRON. Gazdag bortermő év, de jóságát tekintve közepes. Gabona is jól sikerült. (Bruckner.) — SOPRON. Ebben az évben közepes termés volt; . . . Bor is közepesen termett, de savanyú volt, a tizedet 4 írtban állapították meg. (Csatkai—Petz, 48.) — SZARVAS. „Az első próbát teszik szarvasi aszúborral”. Ezután is 1796, 1797, 1799 és 1804-ben jó sikerrel, a hatodik próba 1808-ban volt. (Tessedik, Szarvasi, 79.) 372 „debegés” am. aggódás; a Rábaközben „döbög” am. aggódik. K. J.
