Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1795

423

a bor, s jobb nemesebb fajtákat ültettek a régi nyomorult gyümölcsfajok helyébe . . (Tessedik, Szarvasi, 77.)

tél. SZARVAS. „Amikor 1794-ben a gazdasági iskola épülete félig már fel volt építve, olyan hidegre fordult az idő, hogy a kertekben a fák megrepedeztek és a Köröstön nem lehetett fát szállítani ...” (Tessedik, Önéletrajz, 95.)

tél. SZARVAS. „Az 1794—95-i kemény télen nagy Ínség után némely napokon egynéhány száz, sőt ezer szánt lehetett látni, amint csontvázukhoz hasonló emberek [kiéhezett szegény oláhok] húzták azokat. Szomorúan és leverten tántorogtak ezek Szarvason s erőtlen akadozó hangon gagyogták: zuppane gesta gruj.? azaz Uram, van gabonája? Azután vidáman elégedetten siettek haza egy-két-három zsák gabonával feleségűkhez és gyermekeikhez, hogy a már-már közelben leselkedő éhhaláltól megmentsék őket.

A takarmány-inség akkora volt, a marha e vidéken annyira tönkre ment, hogy némelyük, nagy- és kis-gazda mindenét elvesztette, mások kénytelenek voltak marháikat messze vidékekre, a mocsarakba hajtani, ott drága pénzen sással, náddal ki teleltetni, s mégis, mikor az állatok hazajöttek nagy részük megdöglött. Némelyik tanyán oly nagy rakásokban hevertek ezen állatok hullái és csontvázai, hogy még a több mint kétezer kutya sem tudta e büzlő dögöket elfogyasztani.” (Tessedik, Szarvasi, 78.)

január 3. ZIMONY. A hideg napról napra fokozódik, a Duna beállott, s azon átkelnek. A pestis Szerbiában pusztított ugyan, de nem oly mértékben mint hiresztelték. (P. Z., jan. 23.)

január 1 — 5. SZABADSZÁLLÁS. Már karácsonykor szigorú hideg volt és január első 5 napjában is.362 363 Hat éve ilyen hideg nem volt. Minden barom, még a szilaj ménes is istállóra szorult. (M. K., jan. 16.)

január 12. HUNYAD M. „Olly nagy és kemény telet, mint minémü van most a’ meleg climájú Hunyad vármegyében, nem ért a’ mostani emberi nyom, a’ malmok mindenütt el fagytak, a’ Maros vizén öt arasz (90— 100 cm) mélységű a’ jég, mellyre még eddig senki sem emlékezhetik, a’ Maros vize alól zavaros, a’ tetején pedig tiszta.” (I. h„ febr. 3.)

január 23., 24., 25. TATA. Éjjel nagyon sok hó hullott, 24. és 25-én tovább tartott a havazás; az emberek ki sem léphettek a házból, az utcán felhalmozódott hó miatt még kocsival sem lehetett közlekedni. A postakocsi járat is három napig szünetelt. (H.D.T., Dornyai)

január 23—24. JÁSZÓ VIDÉKE. ,,. . . 23. és 24.-én olyan sok hó esett, hogy az emberek nem emlékeznek ilyenre. Azonkívül a múlt évi aszály miatt minden dologban nagy ínség volt. Egy köböl (gabona) 30 ft-ba, sőt többe került, a szalmának öle 16 ft stb.” (Radó, 93.)

január 24. BÖLTSKE. (Tolna m.),,. . . egy egész ház nép kitsinytől fogva — hatan

nagyig, . . . egyszersmind hideg áldozattyaivá lettek a’ kegyetlen fírumá- nak,3K avval az ártatlannal együtt, a’ kivel az említett aszszony viselős volt és a’ kinek azután mintegy hat héttel kellett volna a’ hideg levegő eget érezni.364 (M. K„ ápr. 10.)

362 A szerkesztő megjegyzi, hogy a tudós levelező barátja, azért nem írhatta meg, „hány grádusig nevekedett légyen a’ hideg” mert már két „thermometruma” eltört.

363 „Bruma” hófergeteg elnevezése.

364 A levélíró hivatkozik a M. K. jan. 27-i számában megjelent bécsi tudósításra: jan 24 és 25-éről, hogy az minden hideget felülmúlt a szeles és tartós hideg. —21 C°-ot észleltek.