Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1794 419 szerre fagyott a sár s oh' keményen, mintha a fagy két hét előtt állott volna be.” (14.p6 . . töretlen lévén az ut . . S. A Ujhelyben: „a hold olly szépen világított, mint ködös időben a nap.” (15.) „A példátlan keménységű hidegben nem elébb mint reggeli 3 óra felé értünk Liszkára.” (16.)” A kegyetlen tél miatt senki sem utazott”. (Várady (1., Ada. V. 1899:61) december 18. ÚJVIDÉK. A Duna 16-a óta zajlik, a péterváradi hidat szétszedték. [Beszámoló a drágaságról.] (M. H., dec. 30.) 1794. ALFÖLD. ,,A’ magyar Alföldön 1794-ben sem tavaszit, sem kukoriczát nem vethettek, a’ mezők úgy kiégtek, hogy egész nyáron szalmázni kellett a’ mar-1 hákat. Sem széna, sem semmiféle gabona nem lett, ember s barom majd mind elveszett. 1791—93-ban 3 marj ás volt köble a’ szép tiszta Búzának, 1794-ben, sőttl795-ki aratásig 16—20 forinton költ. Sok helyeken f üvet ettek az emberek, másutt kukoricza tsutkát törtek liszté, ’s abból tsináltak pogátsákat.” (Pap, H. M., I. 1822:403.) — ARAD. „Az egész év alatt nagy aszály uralkodott országszerte. ... Ez időben éhrég is uralkodott a városban, mely körül-belül két évig tartott, a polgárság akkor pénzt és gabonát kapott a nyomorúság enyhítésére.” (Gaál, 15.)- BÉKÉS M. ,,. . . rendkívüli szárazság volt, az uradalom minden gabonakészletét a szükölködők megsegítésére fordította. A nagy szárazság sóhiányt is okozott, mert a Maroeon [alacsony vize miatt] nem lehetett elég sót leszállítani.” (B. R. XI. 128., Scherer I. 34.) — BUDAÖRS, „meleg volt a tólés forró a nyár. A szüretet szeptember 5-énkezdték.” (Kreisz.) DEBRECEN. „Meglehetős hideg tél; nyár sok tiszta és meleg napok, esős ősz.” (I). M. K., 1831.) FÜZESGYARMAT. SZEGHALOM. .......... 1790-től fogva kezdődtek a’ Nagy Sz árazságok; kivált pedig 1794- és 1795-dik esztendőkbenn, oly fokra hágott ez, hogy ivó viz nem volt sehol, a’ marhák számára: a’ Bucsai Major alatt lévő Berettyó’ árkában kellett kútakat ásni, és ekkor történt ... az ásás közben 3 kútakra találtak a’ Beretyó fenekén; de a’ mellyekről nem emlékezett senki az akkor élők közzül, mikor is csinálhatták vagy készíthették azokat? Ide haza a’ Helységben is, az ivó viz dolgában olly nagy szorultság volt, (nem lévén még akkor ivó kútak, mint most), hogy a’ Rétségekenn szerte, a’ Lápon lyukakat kellett keresniek, és csak azokból kaphattak magoknak messziről ivó vizet. Ézen nagy szárazságokban is azomban itt a’ rétes helyekenn termett elég Takarmány; úgy hogy SZENTESről, és más vidéki helyekről szóltire jöttek ide akkor, marhákat teleltetni.” (Gacsári, B. R. 153.) — KISKUNHALAS. „Ezen esztendőben szerfelett való szárazság uralkodott, egész tavaszon és nyáron által majd semmi eső nem volt, az ég kárpitja reggel és estve veres levegővel volt boritva és harmat is megszűnt lenni. Ezek miatt a’ gabona és széna szükség ...” (Toóth, 48.) MISKOLC „Ezen esztendőben az egész télen semmi hó sem esvén, a tavasz és nyár is száraz lévén, rettenetes nagy drágaság uralkodott, úgy hogy az életnek ára, amely előbb való esztendőben 3 márjás volt, most köbli felment 12 vonás forintra, hogy az emberek csaknem éhenhalásra jutának, mivel igy sem lehetett kapni. . . . Azomban a nagy melegség miatt a mező kiégvén, a barmok az éhség 356 356 Ezen a napon fogták el Kazinczyt és vitték kocsin Pestre. 27*
