Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
394 1792 július 10. DEBRECEN. Meleg idő. A rozs megérett. Nincsenek aratók, ui. az életnek [gabona] nincs megfelelő ára, nem jönnek a Hegyalja vidékéről s a Tisza mellékéről a részaratók. (M. H., jól. 17.) július 14—16. NAGYVÁRAD. Júniusban gyakori eső, vége felé és július elején „rek- kenő melegek. 14-én . . . olly égi háború lett, hogy alig képzelem, hogy hallottam volna hozzá hasonlót. Négy rendbéli rettenetes durranások után, reá kezdte a’ jeges zápor esső az esést, melly az ablakokat béverte, és az uttzákon sebes patakokat árasztott. Azólta, már harmadnap egész napja szakadatlanul esik az esső. Tett-é károkat a’ jég, a’ szántó földeken: még nem hallottuk; hanem azt tudjuk, hogy némelly szöllőket igen meg-rongált.” (I. h., júl. 27.) július 18. SZÉKESFEHÉRVÁR. Bő aratás, de mint országszerte itt is kevés a munkáskéz. „Ezen a’ tájjon némelly Árendások felében is készek volnának oda-adni a’ gabonájokat, tsak takarítaná valaki.” A tiszta búza pozsonyi mérője 20—24 garas; a kétszeresé 10—14, az árpáé és zabé 6—18. A szüret igen gyenge lesz, mert a kétszer volt tavaszi fagy megviselte a szőlőket. (I. h., júl. 27.) július 23. SÖVÉNYHÁZA. (Győr m.) A szeles időjárás miatt a lábon álló gabonából igen hull a mag. A nagy szárazság miatt alig lesz sarjú. (I. h., aug. 7.) július 24. BÁRTFA. Borzalmas jégzivatar, a termésben és kertekben nagy károkat okozott. A reá következett felhőszakadás sok épületet, hidat és malmot pusztított el. (P. Z., aug. 3.) augusztus 2., 10. ALTORJA (18-a.) (Háromszék m.) „. . . hogy vagy dél előtt, vagy dél után minden nap esső vagyon, és a’bé-takarittatásunk veszedelemben forog. A’ le-aratatlan gabonánk szárában a’ talpán költ ki, a’ mit le-arattunk az a’ kalongyájában rothad. E’ mellett oly hideg essők járnak, hogy a’ TORJAI Sertés tsordában Aug. 2.-án 200 gyengébb Sertések döglöttének meg. Aug. 10-dikén magam is háló szobámat bé-fütettem mint télben, ’s egy nehány napokig füttettem . . .” (M. K., szept. 4.) augusztus 7. MISKOLC. A jégeső a szőlőkben nagy kárt tett. (M. H., aug. 14.) augusztus 24. PEST M. „A mi öregeink azt beszéllik, hogy illyen nyomorúságos aratást még Soha sem értek. Ugyan is meg fordult most a’ dolog, mivel nem az arató kereste, mint eddig a’ részt, hanem a’ gazda lótott futott a’ részes után. SOLT Városában, feléből is arattak; a’ KIS-KUNSÁG-ban pedig, a’ mint hallatott, részért nem is arattak némelly aratók, hanem pénzért — egy márjásért egy tsomót.” Esős időjárás hátráltatja a behordást és a nyomtatást.” (I. h., szept. 7.) augusztus. „DÉS tállyékán ’s magában ezen Városotskában olly nagy jég-esső vala nem régiben, hogy egy tojáshoz méregették a’ jég darabokat; azon kívül, a melly tavalyi asztagokat most kezdettenek ezen a’ környéken tsépleni, úgy találták, hogy az egér már felénél többet meg emésztett, sőt némelly asztagokat fel-bontván, seregestől jött-ki a’ Kígyó belőllek, hogy tsak hozzájok sem lehetett férni. A’ hol Erdélyben ezen nagy jég esső el ment, ott nem fogunk egy tsepp mustot-is szüretelni.” (M. K., szept. 14.) augusztus. „ERDÉLY-ben a’ mezei Takarmány alkalmatosságával olly hoszszas essőzé- sek voltának, hogy minden Takarmány a’ mezőn ázott és rothadott, sok hellye- ken, és a’ bőv termés tsak alig ha drágaságra nem válik.” (I. h„ szept. 4.) szeptember 2. SZENTENDRE. Nagy zivatar és jégeső, a Pismán hegy szőlejét teljesen elverte. (M. H„ okt. 2.) BUDA. A jég nemcsak a szőlőkben tett nagy kárt, hanem a hegyekről lezúduló sebes eső az épületekben is károkat okozott. (I. h„ okt. 26.) szeptember 2. KUNSZENTMIKLÓS. Villámcsapás a kát. templom tornyába. (Uo.)
