Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1791 38 3 ben aratatlanok maradtak a gyér vetések, s a vadon sarjadt magok keltek csak ki; most bő aratást remélnek. Ez annál inkább örvendetes, mert nem remélték. (I. h., júl. 5.) július. NAGYBECSKEREK. (Torontál m.) Napokkal ezelőtt megkezdődött az igen bőnek ígérkező aratás. A gabonaárak esnek — ha csak nem lesz háború. (1. h., júl. 22.) július. NAGYBECSKEREK. Igen bőséges aratás. A búza köble 5 írtról 45 krajcárra esett, a zabé 24 kr lett. (Hadi, V : 121.) július. NAGYKÁROLY (júl. 24.). Gabonában és takarmányban sőt borban is bőséges lesz a termés. A megdőlt vetésekből aránylag kis kár származott. (E. B., aug. 11.) július. KÓGRÁD M. ,, . . . olly rend kívül való kövérségű zab termett egy helyen, hogy nádszál vastagságúak, ’s 6 lábnyi magasságúak voltak a szálai. Egy harmad részét (két lábat) tették a szálaknak a’ kalászok. Majd minden hüvelykben két mag volt.” (Hadi, V : 191.) július. SZEGED. Rendkívül bő termés, sok helyen egy kalász 15 szemet, sőt még többet is adott.330 (I. h., V : 147.) augusztus 3. BUDA. PEST. ,, . . . 3-dikban délutánni 0 óra tályban a’ Budai hegyek közt, a’ midőn Budán és Pesten tsak egy tsep viz sem esik vala, hirtelenséggel egy olly felhő szakadás történék, mellyet a’ Theresia331 és Rátzvárosokban a’ hegyek alatt tsak akkor vevének észre a’ lakosok, midőn az iszapos viz nagy sebességgel nyomul vala-bé az ajtajakon, és alig tudják vala életeket védelmezni; mivel fél fertály óra alatt ablakjokon ki ’s bé jár vala a’ véletlen viz házaikba, melly sok hellyeken egy embert el nyelhető méllységűnél-is nagyobb vala. Meg töltenek a’ házok és boltok, a’ pintzékben pedig most is torkig úsznak a’ boros hordók. Némely házakot gyökeréből ki szaggatott; kő hidakat el-mosott; a’ Vár alatt lévő épületeket és kerteket meg-bontotta, és igen sok károkat okozott. A’ megholt Gróf Nyitzky Vár alatt lévő házaiban lakó kereskedők, mivel a’ viznek ereje éppen itt ment keresztül, a’ magok portékával tölt boltjaikban igen nagy károkat vallottanak, és a’ házat, ’s kertet is alkalmasint meg-dolgozta.” (M. K., aug. 0., Hadi, V : 198.) augusztus 3. BUDA. A budai hegyekben volt nagy felhőszakadás a Krisztina- és Rácvároson nagy víztömeget zúdított alá (az Ördögárkon folyt le) és nagy károk keletkeztek a kertekben sőt házakban is. A rombolás után a víz a Dunába ömlött. (E. B., aug. 5.) augusztus (3.) ÜRÖG. (Baranya m.) A hónap elején nagy zivatar. Egyik villám- csapás, a fa alá menekült kanászt agyonsujtóttá. „Testét a fa tövéhez tekerte háttal; üstökét pedig tsákóssüvegéveleggyütt a’ fa tetejére vitte.” [Elmélkedések, hogy a villám ezek szerint a földből ütött volna ki.] (Hadi, V : 441., és E. B., okt. 11.) augusztus 20. BUDA. Szokatlanul meleg napok, annyira, hogy szinte lángol a levegő a hőségtől. A vetések, fák száradnak ki, a föld elporosodott, a hőség elbágyasz- totta az embereket. Teljes szélcsend, s hiába vártunk az egész nyáron esőre. (E. B„ aug. 20.) augusztus 30. BUDA. Dühöngő forgószél forgatta fel a kereskedők sátrait és bódéit 330 Uo. még a következő népies megfigyelés áll: „Nem tsalta meg a’ Szegedieket, a közelebb múlt Pünköst [pv. június 12.] Innepeiben tartott virágzása a’ Tiszának, mellyből valamint másszor, úgy most is meg jövendölték a' bőv aratást.” 331 Tévedés, bizonnyal Krisztina.
