Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
364 1789 ,,a’ Magyar Pástétomnak (itt Sopron és Vas Vármegyékben Kötésnek315 * nevezik) bőv magvát hagyta. A’ Magyar Aszszonyokat edgyenként földön futókká tette, mivel a’ viz már igen sok vesződségbe került áztatóban lévő Kenderjeiket és Lenjeiket — a’ meg-áradott viz fészkeikből kimozdítván, szállás cserére kénszeritette. Minden házon meglátszik ez a súlyos idő; a sarját a viz elborította, a marha is pusztul, részben ha nem ehet a sarjúból, vagy ha evett belőle.” (M. Ki, szept. 23.310) augusztus 24—25. SZEPESSÉG. Bertalan napján borzalmasabb felhőszakadás volt, mint 7-én. Vasárnap 23-án volt heves eső, a hegyi tavakat megtöltötte, különösen a Poprádi tavat s 24-én reggel hajnalban rendkívül moraj keltette fel a lakosságot. A tomboló áradás a pár napja beáztatott lent elvitte. A Poprád annyira megáradt, hogy az 1726. évi nagy árvizet317 is meghaladta. SZEPES- SZOMBAT, STRÁZSA és POPRAD közötti nagy területet néhány magasabb helytől eltekintve — teljesen víz borította. Kendert, épületroncsokat, ember- vastagságú fákat gyökerestől, hidakat, ágyakat s más berendezési tárgyakat, valamint épületfákat hordtak a hullámok magukkal; valamit menteni teljesen lehetetlen volt. Dél felé a víz apadt, de tovább esett az eső, sőt éjjelre még hevesebb lett. Az árhullám 25-én reggelre nagyobb lett. A Strázsa és Szepes- szombat között az un. magas hidat is elragadta és a két hely termését elvitte. A gabona teljesen elpusztult, amúgy is kevés lett a 2 havi szárazság miatt. A tartós eső még mindig pusztít s a megmaradt gabona is kicsirázik. A Szepes- ség éhínség előtt áll. (P. Z., szept. 9.) augusztus 25. SZEPESSÉG. A megye déli részén a Hervad áradása nem kisebb károkat okozott. . . (N. C., szept. 15.) augusztus 25. KÉZDIVASARHELY. Nagy felhőszakadások, a Kászon és a Torja vize egyesültek az árban, KANTA és OROSZFALU határait elmosta, a gabonakereszteket elhordta. Oroszfalun elárasztotta a pincéket, s sok házban az ablakig ért a víz. Egy véka búzát 3 magyar forintért, 1 véka rozsot 2 vonás frton, 1 véka árpát 1% m. frton adták, vették, ami megmaradt azt elhordta vagy elrontotta az árvíz. (M. K., szept. 23.) augusztus 26—28. POZSONY7. A hirtelen árvíz gyorsan el is apadt. 29-én szemmel látható volt az apadás, s akkor a Duna visszatért medrébe. Hogy KOP- CSÉNY víz alatt áll s károk történtek. (P. Z., szept. 2.) augusztus 29. OROSZVÁR. A DUNA nagyon megáradt, viharos idő. A repülőhíd csak néhányszor tudott átkelni. A köpcsényi terület víz alatt áll. (Uo.) szeptember 5. MÁROSVÁSÁRHELY. „A Bárdosi tarkón318 keresztül olly nagy jég- esső jőve határunkra a’millyenről még a’ most élők közül senki sem emlékezik.” Tyúktojás nagyságnyi jég hullott, a dohányt, szőlőt nagyrészt pusztította, a gabonát kicsépelte, a káposztát tönkretette. A házakról a zsindelyt leverte s „kimondhatatlan károkat tett. Egy véka jó búza 2 magyar frt, Nagyszebenben 12 garas ára szénát egy közönséges gyomrú ló betsületesen fel-falatozik. azon kívül, hogy magát meg-terhellye, vagy a Ló-diéta ellen hibázzon.” Brassóban és Székelyföld némely részén 10—12 n. forint 1 köböl búza. A takarmány igen drága, s csökken az állatállomány. (M. K., nov. 4.) szeptember 15. PEREG. (Pest m.) . . . „Most mikor a’ Júh kettőt ellik; úgy meg315 ,,Kőtes” kicsíráztatott búzából készült lágy, édes sütemény. K. J. au ]£rrői az ítéletidőről megemlékezik Hegyi Ferenc. (S. Sz. 1966 : 378.) 317 1726. május 23-án volt ugyan felhőszakadás okozta áradás, de részletesebb leírását nem ismerem. 318 „tarkón” itt valószínűleg kopár helyről van szó. K. J.
