Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
352 1788 SONYban —5° [—6,2 C°] volt. Egész Januáriusban szántottak, és a’ fák levelezni kezdettek. Febr. a’mezők virágoztak. Márt. 29-kén pedig a’ Mondola, Baraczk fák virágosak voltak, a szöllő növések olly nagyok, hogy a’ gerezdek is meglátszanának rajtok.” (Pap, H. M. 1822. I.) február 8. SZEPESSZOMBAT. A tél eddigi enyhesége után 8-a óta szigorúan hideggé vált az időjárás. A gabonaárak emelkednek, egy mérő búza 4 frt 15 garas, árpa 2 frt 7—10 garas, zab 1 frt 2—4 garas. (P. Z., febr. 10.) február 28. PEST. Enyhe időjárás, s a héten a hajóhidat átadják a forgalomnak. (I. h., márc. 5.) február. TORDA. ,,A’ búzának árra a’ napokban Tordán alább kezdett szállani; jó közönséges búzát lehet vala a’ közelebb-múlt Vásárban venni 3 márjássál edgy vékát; a’ Törökbúzának is vékája 12—13 garasra szállott vala, sőt Szátz- liégenhen 10 garas a’ Törökbúzának, a’ közönséges búzának pedig 16 garas vékája, és MAROS-VÁSÁRHELYen is edgy illyen forma árra vagyon, s’ Kolosvárt sem sokkal drágább. Az edgy zabnak árra egész Országban neveke- dik, a’ bé-szedés által meg-szükülvén; a honnan minden-felé olly kemény parantsolat adatatt-ki, hogy senki 21 krajtzárnál felljebb nagy büntetés alatt a’ zabnak vékáját el-adni meg-ne próbálja. Sok-felé és itt-is Tordán a’ nagyobb Gazdáknak házaiknál bizonyos számú véka zab közönséges Petsét [hivatalos] alatt tartatik, a’ jövendő köz-haszonra.” (M. K., febr. 16.) március 1. POZSONY. A repülőhidat ma üzembehelyezték. (P. Z., márc. 1.) március 4—5. DEBRECEN. ,, . . . borzasztó hideg északi szél támadt. A szőlő már nagyon szépen kifakadt ... A diófák szánalmasan néznek ki, mintha az egészet forró vizzel leöntötték volna, egyéb gyümölcs: mint Kajszibarack, körte mind oda van.” (Balogh—Auer, IJ. 1952 : 119.) LVL, március 26., 27. OLÁHLAPÁD. (Alsó-Fehér m.) „A Menydörgés . . . igen nagy mértékben vala, és fenn az erdőn edgy magyarónyi jég-is hulla. 27-dikben megint kemény Menydörgés hallaték.” (M.K.) március 27. SZA1KA. A Pécshez közeli faluban reggel 8-kor erős zivatar volt; villámcsapás sújtott egy csikót. (P. Z., ápr. 12.) március 29. NAGYENYED. „Nálunk a’ Tavasz olly kellemetes napokkal kezdődött, hogy ez a’ nyom [az akkor élt] ember szebb és jobb Tavaszi-idő járásáról nem emlékezik. Az Öszi-vetések olly szépek, hogy már szebbeket ’s jobbakat gondolni sem lehet, ’s attól tartunk, hogy ha mind illy kövéren jár az üdő, gabonáink idő-nap előtt mind a’ földre dőlnek. A’ Szőllőinkben a’ Tengeri sok baratzfák már magokat virágokkal bé-boritották, a szöllők pedig reménytelen úgy meg- indúltak, hogy némelly jövésekből [hajtás] a’ Gerezd-is meg-láttzik; edgy szóval, ha Isten ő Szent-felsége rajtunk könyörül, ’s valami ártalmas idő nem lészen, edgy igen bőv esztendőt reményiünk.” (M. K., ápr. 26.) március vége. GYULAFEHÉRVÁR, NAGYENYED, TORDA, KOLOZSVÁR. A gabona nem drágul, hanem tartja az árát. (I. h., ápr. 2.) április 9. POZSONY. A gabonaárak, melyek az egész országban napról napra emelkedtek, lassan visszamennek. Nem a gabonahiány okozta a drágaságot, hanem az uzsorások hajtották fel az árakat... (P. Z., ápr. 9.) április 26. POZSONY. Itt is fellépett az influenza vagy az un. orosz betegség. Mindenki panaszkodik erre a divatos betegségre . . . nem túlzás ha azt mondjuk, hogy a lakosság 2/3-a megbetegedett. Lengyelországban is fellépett. (I. h., ápr. 26.) április. „ERDÉLY. Minden élésbeli dolgok óltsóbbak a’ jelen való időben, mint tavaly valának, és a’ Tábor körül-is óltsóság vagyon; A’ Vetések és min-
