Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
346 1787 csak néhány Tiszáninneni megyében volt rossz termés, de az idén a Tiszántúl is kevés termett. (I. h., aug. 18.) augusztus 13. VESZPRÉM. „Reggel 8 órakor kegyetlen idő volt, rövid néhány perc alatt sok villám csapott le, az egyik a Roboz ház tűzhelyére, a másik a székesegyházba. A templomban lévők megrémültek, a toronyban harangozó két fiút megsértette, de agyon nem ütötte egyiket sem.” (Bolgár, 25.) augusztus 25. SZABADKA. A szélvihar amely Temesvárott pusztított, itt is nagy károkat okozott. Éppen évi vásár volt, s a vihar a sátrakat, kirakó asztalokat felborította, s a ponyvákat messzire elvitte. Az árukat összetörte, s szétszórta a levegőben . . . (P. Z., szept. 8.) augusztus 25. TEMESVÁR. Du. 5 óra után borzalmas zivatar tört ki. Szakadatlanul villámlott és dörgött, több helyen lecsapott a villám, s emberáldozatot is követelt. Majd szélvihar tombolt, amely fákat csavart ki tövestől, a legnagyobb szénakazlakat elhordta; több kocsit lovastól felborított s messzire elvitt; sok háznak lehordta a tetejét, s az elővárosokban halomra dobta azokat. Az elővárosokban találtak fákat, amelyeket a szél hordott oda, miután gyökerestől kitépte azokat. (I. h., szept. 8.) augusztus. TEMESVÁR és vidékén drágaságról panaszkodnak. Ennek oka nem az áruhiány, hanem abban leli magyarázatát, hogy eltekítve a mindinkább elszaporodó lakosságtól, nagyon sok gabonát visznek ki Erdélybe. (A múlt évi rossz termés igen nyomasztó helyzetet teremtett.) (I. h., 1787. aug. 15.) augusztus. TORDA. E hó végén „mikor leg előbb a’ dög ide bé-harapódzott, volt nekünk Tordán apróbb s nagyobb szarvas marhánk 2766 darab. Ezekből ezen esztendőnek utolsó napjáig volt beteg mind-öszve 1711 darab, mellyekből el-hullott 317, meg-gyógyult 1382 és annyira meg-fordúlt ezen veszedelmes tsapás, hogy most csak 2 találtatik betegen, sőt ezeknek meg-maradásokhoz is nagy a’ reménység.” (M. K., 1788. jan. 23.) augusztus. UNGVÁR. A hónap végén rettenetes zivatar tombolt a vidékünkön. Az éjjel nappali világosság volt; a szurokfekete felhőkön keresztül-kasul fellépő villámok . . . Majd 13 villámcsapás, s utána oszlottak a felhők, s ismét világos volt. Egyik szomszéd falunkba a villám egy parasztházba sújtott, két asszonyt ért, s egyik meghalt. A ház leégett. (P. Z., szept. 15.) október 10. ESZTERGOM. Derült ég mellett egyszerre nagy zúgás keletkezett, majd mind jobban erősödött, s ekkor látták az emberek, hogy nagy tömegű madarak jelentek meg, lecsapva az újonnan bevetett földekre. Ezeket itt hófajdnak [Schneevogel] nevezik. A múlt évben [1786] pedig a verebek hihetetlen elszaporodása okozott ugyancsak nagy károkat... (I. h., nov. 3.) október 29—november 1. POZSONY. A Duna ismét erősen megáradt, s úgylátszik máris meghaladja az 1775. február havi árvizet. A partmenti házak — a zsidótemetőtől a malmokig — vízben állanak. VIRÁGVÖLGY sorsa hasonló, valamint a környező ligetet elöntötte az ár. Október 28-án vasárnap a Duna vízállása még kicsiny volt, estére azonban szemmel láthatóan áradt, s mai napig mindig magasabb lett. Október 31-én oly magas és rohanó volt az ár, hogy a hidat a városi oldalon [balparton] elszakította. Nov. 1-ére még nagyobb lett a víz, s az ország határán lévő töltést két helyen áttörte. A köpcsényi pusztát elöntötte, s Oroszvárig minden víz alá került. Ezóta a víz magassága nem változott, . . . s ennek a töltésáttörésnek köszönhető, hogy nem nyomult be a víz a városba ... A talajvíz révén a városban néhány ház pincéit is elöntötte .. . Emberek is pusztultak, amint a Dunán úszó hullák bizonyították. Sok berendezés, háztartási holmi úszott
