Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1787 343 március - július. KECSKEMÉT. Az esztendőben márciustól fogva egész július végéig csaknem mindig esett az eső. (ifj. Bagi, 24.) április 5. SOPRON. Az Ikra patak a nagy felhőszakadás következtében kiáradt, és komoly károkat okozott. (P. Z., máj. 26.) április 21. UNGVÁR. A szokatlanul hideg, szeles, esős, havas időjárás igen káros az összes terményekre és gyümölcsfákra. (I. h., máj. 5.) április 25. MISKOLC. A tartós esőzések megszűntével az utak is felszáradtak, s ismét élénkebb a forgalom. (I. h., máj. 9.) április 29. UNGVAR. Igen sok ember un. forró betegségben meghalt. A fő ok a hiányos élelmezésben van. Az emberek a vidéken éhségüket így csillapítják [!]: vizet forralnak azt megsózzák és isszák. Szigeth (Máramaros) környékén rövid idő alatt 500 parasztember pusztult el, s a gyermekeiket kocsira rakták s a városba vitték gondozásba. (I. h., máj. 12.) április—május. BESZTERCE. Április téli hónapnak számított és májusban sem lehetett a téli ruhát levetni. (P. Z., jún. 16.) május 5., 7. SOPRON. Május 5-én éjfél után az Ikva megáradt, ki is öntött, úgyszintén 7-én, de már 2 hüvelykkel kisebb volt a víz magassága. Mindkét alkalommal számottevő volt a kár. (Csatkai—Petz, 28., P. Z., máj. 26., Dri- nóczy, 142.) május 17 — 21. UNGVÁR. Oly szokatlanul hideg időjárás volt, hogy a virágzásban lévő növények, fák elpusztultak. Egyes gazdák az őszieket kiszántották, és újból bevetették. (P. Z., jún. 2.) május. MAGYARORSZÁG. „Valahonnan tsak a’ 2 Magyar Hazából levelet vészünk, mindenütt a’ hoszszas essőzésről panaszólkodnak, és félnek, ne hogy a’ jelenvaló esztendő-is ez-által terméketlenné tétessék. Már 14 napja, hogy Bétsben-is majd minden órában hűl a’ viz a’ levegőből; árad a I)una\ sőt a’ komáromi levelek szerént, már vág ki-felé a’ Váq vize; ’s félő hogy a’ Duna-is halat viszen kenyér helyett, Posony Vármegyének TSALOKÖZ nevű fel-sziget béli lakossinak.” (M. K., máj. 9.) május. ZALA M. A Mura és a Dráva áradása nagy károkat tett. TURÓC M. A Váq áradása ugyancsak számottevő károkat okozott. SOPRON. Az Ikra patak ismételten kiáradt. (P. Z., máj. 30.) június 1., 2. VERSEC. Tavasszal még alig voltak kellemes meleg napjaink. 1-én és 2-án oly hideg volt, hogy egyesek a nedves hideg időjárás miatt szobáikat befütették. Teljes 3 héten át [májusban] állandó esős időnk volt, zivatarokkal és jégesővel felváltva. Mindent elöntött a víz, s sok helyen az ár a termést tönkretette. Kutriz és Markovác községekben nagy volt a jégkár, mert a veteményeket és a szőlőt elpusztította; egyes helyeken a jég még harmadnap is látható volt. . . . néhány éven át a sáskák okoztak nagy károkat, majd az aszály és most 2 éve a sok esőzés itatta át a földeket és áradások pusztítottak. (1. h., jún. 23.) június 2. UNG M. A kenyérhiány következtében beállott nyomor itt, de különösen MÁRAMAROSBAN volt igen nagy. A nyomorban lévők közt a fejadagnyi kiutalt lisztmennyiséget rendesen szétosztották. (I. h., jún. 23.) egy év alatt lehullott csapadékot, amely időben hazánkban — tudtommal — csak Budán a kir. Várpalotán volt Egyetemi Csillagvizsgálón mérték a csapadékot; de éppen 1787- ben Budán elmaradtak a csapadékmérések, de természetesen Szatsvay mérései ennek pótlására nem alkalmasak.
