Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

332

1785

Év: 1785

Buda-várpalota

Hónap

Hőmérséklet,

J°

Felhőzet1)

Közép

max.

nap

min.

nap

Közép

derült

borult

napok

Jan.

—3,8

4,4

5.

— 13,3

i.

6,4

6

19

Febr.

—2,9

5,0

2.

11,8

28.

7,2

0

14

Máre.-2,9

6,1

9.

14,1

1.

5,2

3

6

Ápr.

9,9

19,9

20.

— 2,0

1.

6,4

4

15

Máj.

18,0

25,6

22.

8,5

13.

6,2

3

10

Jún.

20,3

28,3

29.

10,9

4.

6,1

0

8

•Túl.

22,1

29,1

21.

14,3

10.

6,1

l

4

Aug.

22,9

32,9

5.

13,0

28.

5,0

3

5

Szept.

17,6

28,6

8.

0,1

30.

4,0

3

2

Okt.

10,8

19,8

14.

1,3

30.

5,7

l

6

Nov.

5,7

14,0

6.

— 2,8

16.

6,3

4

13

Dec.

0,5

6,1

5.- 7,0

20.

8,4

0

21

Év

9,9

32,9

aug. 5.

— 14,1

márc. 1.

6,1

28

123

ki-önteni a’ Bor-földi szegény Gazdák, kiket szüret nélkül hagya az említett és sokáig emlegetendő hó-harmat Sírással panaszolnak a’ Török-búzás Gazdák- is mindenfelé. E’ mi Székely Földünkön ngyan, az hol nem oly régen és bőven, mint a’ külsőbb helyeken, kezdették a’ Lakosok vetni, valamivel több-része értt-meg, mint a’ Maros-mellyéken, és a szomszédos tartományokban, melyek ezt a’ Gabonát igen szeretik. Melynek oka ez, hogy ottan a’ tavaszi szárazság miatt későre kelhetett-ki a’ földből lehetetlen azért, hogy koplaló böjtre ne jusson Erdélyben sok ember, kiváltképen pedig az Oláhságnak az a’ része, mely alig él egyébéi Kukuruznál [Török-búzánál]: ilyenek főképen az hegyeken és havasokon lakó Oláhok, kik Muntyánoknak és Mokányoknak neveztetnek és a’ kikből álla nagy része a’ tavaly halálos méreggel dühösködő Paraszt Seregnek.289 Mind ezekhez képest, tsak hirtelen meg-kezde drágodni egész Erdélyben minden féle Termés. E’ mi Székely-Földünkön alkalmas termése lévén Búzának, Kosnak, a’ Búzának két Magyar forintokon, a’ Rosnak edgy Német Forinton, lehet vala venni ezelőtt négy Hetekkel; úgy a Bartzábann-is [BARCASÁG]; de ennek hire fútván a külsőbb helyekre, annyi (kivált szász) szekerek kezdőnek jőni, hogy a’ Búza másfél, a’ Ros két annyi árron-is el-megyen. Szedni kezdék azon külsőbb helység-beliek a’ Pálinkát-is, hogy vinnék a’ Bor-földire, mely most boratlan földé lett; és annyira vivék, hogy ennek kupáját, mellyet addig öt poltrán lehetett venni, már nyoltz alól nem találhatni. Hogy-is ne volna igy ? holott a’ szegény ember Bort nem ihatik, melynek negyvenessé [40 akó] 70, 80 Forintokat-is meg-ér.

Ennek a’ kedvetlen Ősznek hideg dérrel sietését jövendölték a természetben némely Növötények (Plánták) is, mint elein és fagyosan jövendőnek. Említsem

289 A 1783/84-i hosszantartó szigorú tél, az ismételt áradások, sok jégverés mind hozzájárulhattak a szegénységnek a nehéz megélhetés okozta nagyfokú elkeseredéséhez.