Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
328 1785 július 23. NAGYEALU. (Velicsna, Liptó m.) Három hete már, hogy a Tátra hegyein eltűnt a hó. E helynek éghajlata kedvező, egészséges. Csak itt közel 60 agg él, akik közel vannak a 90. életévükhöz és hárman már a 98-on túl vannak . . .”28'1 (I. h., júl. 23.) július 26. TÁLLYA. (ma Borsod m.) Mind az aszúborok, mind a máslás a Tokaj hegyalján igen olcsó, s hordónként 6—7 — 9 forinton kapható. A pincék telve borral, a szőlők megkívánják megművelésüket, s rossz pénzért kell a bort eladni. A gabona is nagyon olcsó. (I. h., júl. 27.) július 29. KOLOZSVÁR. Borzalmas felhőszakadás és jégzivatar vonult el a város felett. A szőlőkben csak némi kárt tett, de a környéken az őszieket és tavasziakat tönkreverte. Hatalmas jégdarabok egy fiatal szarvasmarha állományból 20 drbot agyonvertek, további 12-őt az ár vitt el magával. (I. h., aug. 27.) július. CSALLÓKÖZ. A Duna árvize megismétlődött „MARTOSon a trágyázott földeket fövennyel borította, MEGYERESen a víz a kerteken át folyt.” Komárom alatt IZSAN, annyi sem maradt [a vetésből] „hogy abból egy hétig lehetne elélni.” (M. H., júl. 9.) július. EPERJES, KASSA, POZSONY. Az eperjesi levelező írja mennyire megbot- ránkozott, hogy mind Eperjesen, mind a nagy műveltségű Kassán még mindig a zivatarok elé harangoznak. Iszonyú sok csapás keletkezett már ebből: (,,. . . elég szégyen a mi századunkra!”). A pozsonyi szerkesztő is hozzászól ehhez a szokáshoz, amelyet élesen elítél. (P. Z., júl. 11., 20.) július. TOKAJ-HEGYALJA. „A pénzszűke miatt a bor eladatlan; nem lesz bő termés mint tavaly, mert sok sok helyen jégkár is volt.” (M. H., júl. 20.) augusztus 2. LŐCSE. A tartósan hűvös időjárás miatt csak a hónap végével arathatnak. Szénatermés gyenge lesz, mert a sok áradás miatt a rétek víz alatt állanak. (P. Z., aug. 13.) augusztus 3. POZSONY. Kezdődött a meleg nyár és még az éjjelek is fülledtek voltak. Az aratás július végén befejeződött, és nagyobbrészt kiadós volt a termés. (P. Z., aug. 6.)^ augusztus. 5. KOMÁROM. Ez volt ebben az évben a legmelegebb nap. A hőmérséklet du. 4 órára 36 C°-ig emelkedett „és már edgy kevéssel melegebb volt a’ levegő ég, mint az emberi yér . . .” Augusztusban volt több hűvös nap. (M. H„ szept. 21.) augusztus 16. POZSONY. „Már harmad napoktól fogva olly kemény hidegek járnak nálunk, hogy a’ fejem Bugyagok285 [igy! ?]. Csak alig álhatják, noha még sem dinnyét sem ért szöllőt nem kóstoltunk . . .” (I. h„ aug. 20.) augusztus 17. DEBRECEN. Az aratás befejeződött és igen gazdag, az időjárás igen esős volt, alig múlott el egy nap eső nélkül. (P. Z., aug. 17.) augusztus 21. POZSONY. Az időjárás 21-éig igen változó volt, ismételt esővel. Az idei nyár azonban szokatlan melegével tűnt ki, de gyakran voltak viharos szelek. 22—23-án eső. (I. h., aug. 24.) augusztus 24. ARAD. Itt is hűvös, esős az időjárás. A szőlőszemek oly kicsinyek, mint a megelőző száraz időben voltak egy hónapja. (I. h., szept. 3.) augusztus 26. EPERJES. Harmadik hete tart az esős, hűvös időjárás. A gabona kévékbe kötve ázik a földeken. (Uo.) 281 281 Részletesebb leírása az ottani gazdálkodásnak. 285 Ennek a szónak értelmére nem sikerült magyarázatot találni. Lehet sajtóhiba vagy elírás. K. J.
