Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1784 —1785

321

Egyetemi csillagvizsgáló

Csapadék

Napok száma

mm.

esős

havaseső

hó

összes

jégeső

zivatar

harmat

dér

köd

vihar

napok száma

40

i

5

(>

10

0

37

5

í

4

10

—

—

—

3

í

54

6

i

1

8

—

—

—

i

1

í

88

14

—

3

17

2

2

—

—

l

í

12

3

—

—

3

1

6

i

—

—

2

HO

13

—

—

13

1

4

—

—

—

0

26

7

—

—

7

1

3

—

—

—

0

82

8

—

—

8

—

6

—

—

—

1

14

7

—

—

7

—

1

—

—

—

1

57

13

—

—

13

—

1

—

5

7

0

89

10

—

10

—

—

—

1

7

1

107

8

—

7

15

—

—

—

—

2

1

660

95

2

20

117

5

23

i

7

31

9

1785.*

tél. POZSONY. Az 1784/85-i más természetű szigorú télről figyelmet érdemlő tanulmányt írt FELBIGER. Miután a városban többen is feljegyezték az időjárást, ő főképpen a Várkastélyban végzett észleléseket dolgozta fel. Ez a tél is kemény volt, de amíg a kezdete enyhébb, dereka már jóval hidegebb, sőt a legnagyobb hideg benyúlt még márciusba.

A csillagászati tél leghidegebb napjai: dec. 31-én -12,5°, január 1-én —10,0°, febr. 28-án — 21,3° és máre. 1-én 23,8 C°. E szerint a hideg a tél végével volt a legerősebb. A legmelegebb a télen: dec. 16-án +6,2, jan. 20-án +1,2°, febr.

6-án +5,0° és márc. 10-én +6,2 C°.

A Duna csak febr. 22-én állott be, a vízállás alacsony volt, és a jég vastagsága a jég közepe táján fúrt lyukakban mérve kereken 9 hüvelyk, azaz 23 cm. A Duna jegén még 21-én reggel kocsik haladtak át, du. 5 óra után már emberek sem jártak, mert a jég erősen repedezett, és homorúvá vált, az alatta folyó víz nem töltötte ki a meder és a jégpáncél közötti részt, a jég függött a két part között. A teljesen összetöredezett jég szépen elvonult, és 22-én du. 3 órakor már dereglyéken közlekedhettek a két part között. Bécsben április 1-ig maradt állva a jég. (Felbiger, Geschichte. (Lásd még 1784 alatt 270. lábjegyzetet 311. old.)

február 17. PEST. BUDA. A Duna árad. (G. L., 1876: 194., 209.) február 24. SZATMÁRNÉMETI. A Szamos a töltést átszakította, de sem a városokban, sem a falvakban nem tett kárt, hanem a szabad térséget öntötte el. (M. H., máj. 28.)

* GYÖNGYÖS megfigyeléseit 1. az 1. (474. o.); EGER 1. az 5. (512. o.); MISKOLC 1. a 0. (527. o.); TEMESVÁR 1. a 7. (541. o.) Függelék alatt.

21 Időjárási