Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1784319

a Mérges patak] minden hidat elsodort s a pinczék vízzel megtőltek.” (Sebők, Gyöngyös, 234.)

y- ÓBARS. A hidat, amely 0- és Uj-Barsot egymással összekötötte, a Garam árvize elpusztította. (M. Vin. és V., Bars, 67.)

— ÖCSÖD. VERESHÁZA. Nagy árvíz borította el a községek határát, különösen

VERESHÁZÁT. (Haan, Békés m., I. 251.)- RÁCKEVE. „Ezen esztendőben iszonyú nagy tél volt, és a jég nagy árvízzel

ment el. . . nagy szelek jártak, úgyhogy az Baki város házának sindel tetejét a szelek leszaggatták, még a malmokat is elvitték.” (Magdics, 136.)- SOPRON. Ebben az évben oly hideg telünk volt, hogy a bor egyes pincékben

megfagyott. A szőlőtőkék is kárt szenvedtek, mert egyesek ki is fagytak. Április 4-én a „kövér pénteken”280 („am Fetten Freitag”) oly nagy hideg volt és annyira havazott, erős hófúvással, hogy emberek és állatok fagytak meg. Savanyú és kevés bor termett, a gabona termés közepes volt. (Bruckner.)- SZARVAS. ,,. . . a bor ára nagyon felszökött és kétszeres pénzért is csak savanyú

lőre volt kapható, az árpa pozsonyi mérője viszont évről-évre csak 8—15 volt.” (Tessedik, Szarvasi)

SZENTES. Az 1784-i nagy fergeteg temérdek marhát pusztított el. (Palugyay, IV: 400, és Szentes város tört.)- SZLAVÓNIA. Kemény tél, rendkívül nagy hó, sok helyen tüzelésre a házak

körüli gyümölcsfákat vágták ki. A hótól körülzárva sokaknál elfogyott az élelem. (M. H., márc. 17.)

TOKAJ. Közepes bortermés, inkább száraz, mint nedves nyár, a szemek szüretkor bár érettek voltak, mégis kevés aszúszem volt, mert majdnem minden nap esett, elrontva a szüretet. Kevés aszúbort készítettek, de ez is az évek folyamán édességéből sokat vesztett. (Schams, I. 96.)

TOKAJ. Hűvös nyár és fagyos ősz miatt a szőlő nem volt még túlérett, amikor egy erősebb fagy megfogta; a must savanyúan édes volt, de kellemes asztali borrá vált. (Dercsényi, Ueber Tokay’s, 17.)

— ÚJVIDÉK. Hirtelen meleg szél erősen elindította a Duna jegét, s nemcsak a

hajókat vitte el, hanem helyenként a partot is megrongálta a zajló jég. (M. H., jan. 21.)

1784. CSANÁD M. Rigler József csanádmegye főorvosa a megyei közgyűlés elé terjesztett latin nyelven írott időjárási jelentését dr. Balázs Péter fordította magyarra. Megjelent ,,Az Orvostörténeti Közlemények” 3. számában 106. old. Műszerei nem voltak, csak jellemezte az 1784. év minden egyes hónapjának időjárását. Alábbiakban a fontosabb időjárási adatokat kivonatolom.

január. CSANÁD M. Ennek az esztendőnek elején az erős hideg tartóssá vált, állandóan bőséges hó hullott és tartósan meg is maradt, február. Ebben a hónapban a hideg ugyan avval a hevességgel tovább tartott, és állandó havazások voltak.

március. A hónak eleje elég hideg és havas. Vége felé délkeleti szél fújt. április. Megőrizte természetét; mikor ui. — hóesés kíséretében — északi szél, (boreas) fújt, igen hideg volt ... A hónap végén az enyhülés is visszatért és hallani

2,0 Április 4-e virágvasárnapra esett s nem péntekre. ,,Kövér péntek” elnevezés: Sopron vidékén a nagy hét (hv. előtti hét) előtti vásárra felhajtortták a felpántlikázott, hízott marhákat. Eszerint 1784-ben április 2-án volt a „Kövér péntek” s virágvasámap volt a vásár. Dr. C'satkai Endre Kossuth-díjas szóbeli közlése.