Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1784 Ul 3 utakat és a város övezetét a házakból kihordott hó teljesen megtöltötte s valóságos hóhegyek keletkeztek. (I. h., febr. 21.) február 10—11. NÉMETLIPCSE. (Liptó m.) Egy hólavina két parasztházra zúdult s 11 embert eltemetett. (P. Z., febr. 21.) február 10—11. NYÍREGYHÁZA. A hatalmas havazás és hótömegek miatt takarmányhiány keletkezett, s számos marha elpusztult. Továbbá két szarvasmarhanyájat hajtsáraikkal együtt betemetett a hó. (1. h., febr. 21.) február 16. POZSONY. A hideg annyira megenyhült, hogy 2 napja már gyakran esik. Pesten 11-én már árvízveszedelemtől tartottak. (I. h., febr. 18.) február 19. TEMESVÁR. Annak ellenére, hogy a napokban nagy mennyiségű hó esett, és a MAROS valamint a Times, a .Bégra-csatornával együtt megáradtak s a szokásosnál nagyobb térséget elárasztottak; a jég még mindig áll . . . (I. h., márc. 13.) február 28. SZEGED. Az időjárás enyhére fordult. A hó olvad s tegnap este a Tisza jege is megindult. (I. h., márc. 20.) február. ARAD, RADNA, L1PPA valamint sok más helység teljesen víz alatt állanak. Sokan a hegyekre menekültek. (I. h., márc. 20.) február. NAGYSZEBEN. A nagy hideg múlt év decembere óta tart. MOLDVÁBAN és JASSY [Jászváros] városában naponta 6—12—15 embert találnak megfagyva. (Uo.) február. SZATMÁRNÉMETI ,,. . . már két utczája a’ vizbenn ül, a’ melyly miatt sok emberek nagy szorúltságbann vágynak. Olyly magas már a’ Szamosnak árvize, hogy az ablakokon is bé má^z a’ házba.” (M. H., febr. 25.) március 7—13. BUDA. . . . annyira megáradt a Duna, hogy az alsó partokat mind elöntötte s néhány utcánkat is járhatatlanná tette. Ennek ellenére még néhány nap a jégen átmentek Újlak és a Rácváros között [kb. a Margitsziget alsó vége és a Gellérthegy között], de 7-én már szánkóval sem közlekedtek a jégen át. Ez nap déli 12-kor elindult a jég, s Pest-Budán kárt sem tett. A víz rohamosan apadt. Március 8—9-ére éjjel 11 óra körül újból nagy jég érkezett. A víz az előző szintet közel 2 lábnyival [64 cm] meghaladta, s délben az egész Víziváros magasabban fekvő részeitől eltekintve, víz alatt állott. Ami a rohanó jég útjába került, azt mind elpusztította, ami nem volt kikötve: hajókat, hajómalmokat, tutajokat stb. ragadott magával. 9-én reggel 3 órakor a jég zöme elvonúlt, a víz észrevehetően apadt, de az utcák még járhatatlanok voltak. Még 13-án reggel is helyenként víz volt az utcákon. Az óbudai Eilatori selyemgyár ablakáig ért a víz. Egész BUDAFOK, TÉTÉNY, HAMZSABÉG |Érd] legnagyobb részt még víz alatt állanak [különösen Érden nagy volt a kár]. (M. H., febr. 24.) március 11. MÁR1ARADNA. (Arad m.) „. . . a’ jég két hónapig és tizen két napokig erős épen állott a’ Maroson. Végre most eme folyó hónak tizen egyedikén dél utánn, indúlt meg. Szerentsére a’ halkat meg áradott viz felemelkedett zajával minden erőlködés nélkül a’ régi ároknak vette folyását: és igy a’ házak melylye- ket tsak kitsivel ezelőtt a’ lakosok igen féltettek volt a’ veszedelemtől, majd mind egyig sértetlen maradtak. Hamar azutánn olyly kitsinyre meg apadott az ár viz, hogy a’ Marosnak szélein, holott elébb nyoltz láb [több mint 2]/2 m] nyomnál is magasabbra dagadott a’ viz, egynéhány óra múlva még tsak kitsiny ladikkal se lehetett járni. Mind azon által méltó ditséretre Melisek Számtartó Úrnak, szorgalmatos előre való látása: kit is már az előbbi szomorú özön [árvíz] igen esméretessé tett ember szerető érzéséről. Minden esetre olyly rendeléseket tétetett már előre is, hogy ha veszedelemmel indúlt volna a’
