Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

Tív: 1783

Buda- várpalota

Hőmérséklet, C°

Felhőzet

Hónap

Közép

max.

nap

min.

nap

Közép

derült

borult

napok

Jan.

0,9

9,5

12.

11,6

5.

7,5

9

17

Febr.

4,7

12,8

24.- 0,6

27.

7,7

0

19

Márc.

4,4

10,5

27.- 6,0

4.

6.0

5

1 l

Ápr.

11,2

20,0

12.

1,3

6.

4,3

8

8

Máj.

19,6

27,3

27.

9,3

5.

6,4

0

9

Jún.

22,4

29,5

30.

15,8

22.

5,3

1

7

júi.

22,4

30,1

31.

15,6

12.

4,7

4

5

Aug.

22,6

30,6

5.

15,1

15.

4,5

8

7

Szept.

18,3

20,8

13.

11,3

28.

5,0

4

9

Okt.

11,9

18,6

8.

2,1

17.

4,5

8

10

Nov.

3,9

15,6

18.

— 7,5

23.

5,5

7

13

Dec.

4,6

2,9

28.

— 13,8

22.

7,9

2

25

Év

11,4

30,6

aug. 5.

13,8

dec. 22.

5,8

49

140

torlódás keletkezett, a jég a szatmári hid egyik részét elvitte. OMBÓD is viz alatt áll, itt is a padlásra menekültek az emberek. A nagy hideg miatt egyik padláson tüzet gyújtottak, a fedél meggyulladt s az emberek ott égtek.” (1. b.,

1784. jan. 21.)

december 27— 30. ERDÉLY. Az áradások károkat okoztak. ABRUDBÁNYÁN a víz több házat elöntött, emberek és nyájak pusztultak el, kerteket az ár elöntötte. (P. Z„ 1784. jan. 21.)

december 31. L1PPA. A Maros jégtorlasza kettévált, du. 2-kor nagy ropogással jéghegyek keletkeztek. A folyó medréből kilépett, elárasztotta Lippát, számos házat elsodort. Sok ember megfulladt. (I. h., 1784. jan. 17.)

december 31. ARAD. A Maros rendkívülien megáradt, nagy havazás hirtelen olvadása is fokozta az áradást; a jég az újaradi hídnál torlódott, majd a víz az egész várast elöntötte. A víz a házakba az ablakokon át is befolyt. Az emberek a padlásokra menekültek, s nagy hidegben több éjjelt és napot ott tartózkodtak. Majd újból oly erős fagy (1784. jan.), hogy a víz a házakban s a pincékben is jéggé fagyott. Élelemben s állatokban is nagy kár történt. (M. H., 1784. jan. 21.)

(december.) Duna. Árvíz volt. (Zawadowski, I. 37.)

december. RUSZT. A szőlő kései beérése miatt még december közepén is szüreteltek. A Fertőn szánkón közlekedtek. (Conrad, 136.)

1783. ABONY. „Ez évben kemény és hosszú tél volt, melly a következő év (1784) áprjl 6-áig tartott.” (Abonyi L., Abony, I. 208.)

— BESZTERCEBÁNYA. Rendkívüli árvíz, amelynek magasságát egy, a falba illesztett márványkővel jelölték meg. (Szepesházy, Merkwürdigkeiten, I. 193.)

BUDA. Ami a föld idei termékenységét illeti a szőlőtermelő budai hegyoldalakon, az átlagosnál több bor nem termett, de az legalább közepes jó minőségű volt. A hüvelyesekből bő termésünk volt és a gyümölcsökből örvendetesen sok termett. (Ephemerides, Observationes, 1783.1