Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1782 299 november 7 — 9. POZSONY. Hófergetegek annyira eltorlaszolták az utakat, hogy egyes helyeken üres szekerekkel is alig lehetett közlekedni. A postakocsik egy egész nappal is késtek. „Néhol, a mint mondják, emberek, marhák, szekerestől el-is temettettek a nagy hóba.” (M. H., nov. 13.) november 8., 9., 19. ZALA M. Térdig érő hó esett, majd olvadásnak indult, s újabb erős havazás 19-én megnövelte. A szüret igen „sovány” volt, a bor akóját 3 forinton adták, esetleg 4 írtért. Badacsonyban és a körülötte lévő hegyeken némileg jobb termés volt. (I. h., dec. 4.) november 8— 10. POZSONY. Du. 5-kor hatalmas vihar, mely közel 24 órán át dühöngött. 10-én erős havazás is kezdődött, egyes helyeken a házakat úgy kellett a hóból kiszabadítani; akik ki akartak otthonról menni, azoknak a hóban utat kellett ásniok. Nehezen járható utak. (P. Z., nov. 13.) november 24. BUDA. A dunai hajóhidat ezen a napon szétbontották, mert már erős jégzajlás indult meg. (M. H., dec. 7.) november. ERDÉLY. Igen bő szüret s a borokat igen jónak mondják. (I. h., nov. 27.) november. POZSONY. Az erősen havas, szeles időjárás folytatódott. Ennyi hó még tél közepén is ritka. (I. h., nov. 23.) november. SZÉKELYFÖLD. A legtisztább búzának köblit 36—40, az vegyesnek 26—29, a rozsét 20, a zabot 10 garason adták. Az egerek sokasága, s bogarak és „tsimazok” [pajor] az őszi vetésben érezhető kárt tesznek. A rozspálinka is olcsóbb lett, s ejtelét [kb. egy bécsi pint] 6—7 krajcáron adták. (I. h., nov. 30.) ősz. FEHÉRTEMPLOM. A délvidéken nagy a gabona és kukorica hiánya az év végén. Kertivetemény nem termett, hosszantartó volt a nyári szárazság és sáskák pusztítottak. (P. Z., 1783. jan. 1.) ősz. MÁRAMAROS M. Itt is jó és bő kukorica- és búzatermés volt. (M. H., dec. 18.) ősz. SZATMÁR M. Igen szűk volt a szüret, s sok helyen nem is volt. A bor nem drágúl, mert tavaly nagy volt a termés. Búza és kukorica elegendő termett. (M. H„ nov. 20.) december. POZSONY. 21-én hirtelen engedett a hideg, tavaszias szél, 24-én igen heves szól nedves-meleg időjárással. A kutak erősen elapadtak, a Duna is, és csak kis számban kötnek ki a fuvaros hajók, [lovakkal vontatott teherhajók.] 26-ával hideg idő, du. havazás, este eső, majd heves ÉK-i szél, amely másnap reggel 7-ig tombolt. (P. Z., dec. 25.) BESZTERCEBÁNYA. Január 14-én ezen a napon 22 F°-t mértek, [ 30 C°]. Júniusban két héten át tartós hőség volt s nap-nap után 87 — 88 F°-ra emelkedett (30—31 C°). Augusztusban is 78—82° volt, (27 — 28 C°). Az ősz és a tél közepes volt s ritkán volt a hőmérséklet 18, -—19 F° alatt ( — 7, —8 C°). (M. H., 1782. márc. 2.) 1782. BORSOD M. Ebben az esztendőben nyáron sáskajárás volt. (Borovszky, Borsod, I. 161.)- DEBRECEN. „Az egész esztendő nagyon változó; tavasszal és nyár elején sok égi háborúk, azután meleg, de esőkkel felváltva. Nagy sáska járás, November havas. December fagyos.” (D. M. K., 1831.) — ESER. A bortermések eredményeit Békefi Rémig foglalta össze: „1777. — 296 akó vörös, 66 akó fehér bor termett. 1778. — 532 akó 9 icce vörös, 129 akó fehér bor termett. 1779. — 245 akó 1 icce vörös, 42 akó fehér bor termett. Rendkívül erős bor. 1780. — 356 akó 2 icce vörös, 75 akó fehér bor termett. 1781. 390 akó 1 icce vörös, 111 akó fehér bor termett. 1782. — 240 akó 3 icce vörös, 60 akó fehér bor termett.” (Békefi,A pásztói IV. 253.)
